A miniszter Facebook-videójában közölte, hogy az átvilágítás alapján jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés más bűncselekmények gyanúja merült fel a 2020-as Covid-beszerzések kapcsán. A közel 300 milliárd forintos ügyben már az előző felső vezetés esetleges felelősségét is vizsgálják.

A koronavírus-járvány első hullámában közbeszerzés nélkül vásároltak lélegeztetőgépeket és más egészségügyi eszközöket. Szijjártóék összesen 16 853 gépet szereztek be, miközben ebből a járvány csúcsán csupán 2500 jutott el a kórházakba, a többi nagyrészt raktárban maradt.

Orbán Anita szerint a vizsgálat alapján kimondható, hogy a döntéshozók a gépek számát önmagában tekintették ellátási kapacitásnak, miközben a működtetésükhöz képzett személyzetre, intenzív ágyakra és megfelelő oxigénellátásra is szükség lett volna.

Ehhez képest Magyarországon egyszerre nagyjából 800–2000 intenzív beteg kezelésére rendelkeztek kapacitással.

Az átvilágítás során komoly árkülönbségeket is találtak: A NAV-nál fellelt eredeti gyártói számlák és a magyar beszerzési árak között hat cégnél összesen 13,48 milliárd forint eltérést mutattak ki: csak a Proconcept Kft. egyik szerződésénél 16 millió euró, akkori árfolyamon körülbelül 5,8 milliárd forint volt a különbség.

Orbán Anita azt is elmondta, hogy a tárca kezdetben hiányos dokumentációval találkozott, ám informatikai eszközök segítségével 88 gigabájtnyi, mintegy 130 ezer fájlt állítottak helyre. Hozzátette, a feljelentés más szervek – köztük a Belügyminisztérium, a NAV és az Operatív Törzs – szerepének vizsgálatát is kezdeményezi.