A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban nyújtotta be az indítványát a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyben Gyárfás Tamás és védője perújítási kérelmének elutasítását kéri. A Magyar Nemzet szerint az ügyészség álláspontja az, hogy azok a bizonyítékok, amelyekre a védelem hivatkozik, nem alkalmasak a perújításra. A táblabíróságnak harminc napja van dönteni a beadványokról.

Fontos, hogy ez még nem döntés az ügyben. Az ügyészség indítványozza az elutasítást, arról viszont, hogy lesz-e perújítás, kizárólag az ítélőtábla határozhat.

Megkerestük Laczó Adriennt, a Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda ügyvédjét, aki Gyárfás Tamást képviseli. Az ügyvéd a megkeresésünkkor értesült arról, hogy az ügyészség benyújtotta az indítványt.

Nem vagyok boldog, az ügyészség indítványa miatt sem, és amiatt sem, hogy egy újságcikkből kell értesülnöm erről

– mondta az Indexnek.

Hozzátette, hogy szerinte „nagyon nincs rendjén”, hogy a védelem egy újságcikkből értesül arról, hogy az ügyészség már benyújtotta az indítványát az ítélőtáblához, miközben erről őket senki nem tájékoztatta.

„Nem vagyok meglepve”

Az indítvány tartalmán Laczó Adrienn nem lepődött meg.

Nyilván nem vagyok nagyon meglepve, hogy az ügyészség tartja magát az eredeti álláspontjához

– mondta, hozzátéve, hogy továbbra is úgy gondolja, helye van a perújításnak.

A védő szerint az ügyészségnek lett volna más lehetősége is. Abban reménykedett, hogy elrendelnek egy perújítási nyomozást, amelynek keretében az ügyészség maga vizsgálta volna meg a védelem által benyújtott bizonyítékokat, és meghallgatta volna az azóta jelentkezett tanúkat. Ehelyett közvetlenül a bírósághoz fordultak az elutasítás érdekében.

Még mindig reménykedem abban, hogy a bíróság ezt máshogy fogja látni, és elrendeli a perújítást

– fogalmazott az ügyvéd.

Ha az ítélőtábla úgy dönt, hogy van helye a perújításnak, az iratok visszakerülnek a Fővárosi Törvényszékre, ahol újratárgyalják az ügyet. Ha elutasítják az indítványt, a védelem a Kúriához fellebbezhet, utána viszont nincs több lehetőség, mivel ugyanabban az ügyben, ugyanarra a bizonyítékra hivatkozva csak egyszer lehet perújítást kérni.

A bíróság döntése után még fellebbezni lehet az ellen a Kúriánál. Egyebet nem nagyon tudok tenni

– fogalmazott.

Mire hivatkozik a védelem?

Gyárfás Tamás és védője azért fordult a bírósághoz, mert állításuk szerint a jogerős ítélet óta olyan új, perdöntő bizonyítékok kerültek a birtokukba, amelyeket az eljárás során nem vizsgáltak.

A védelem szerint a jogerős ítélet meghozatala óta több új tanú is jelentkezett náluk. Hivatkoznak Portik Tamás kézzel írt nyilatkozatára is, amely szerint Fenyő János másik nagy ellenfele, Princz Gábor, a Postabank egykori elnöke fizetett neki azért, hogy Gyárfásra terelje a gyanút, és ezért vette fel titokban a vele folytatott beszélgetéseket.

Ezzel kapcsolatban több körülmény is óvatosságra int. Portik korábban egykori mentoráról, Drobilich Gáborról, illetve rendőri vezetőkről állította, hogy ők bízták meg a hangfelvételek készítésével, és akkor Princz nevét meg sem említette. Princz Gábor emellett 2018-ban elhunyt, tehát már nem tud védekezni, a rendőrség pedig a nyomozás során arra jutott, hogy nincs köze a gyilkossághoz.

Az ügy

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom vezetőjét 1998. február 11-én ölték meg a saját Mercedesében Budapesten. A gyilkosság az egész magyar közéletet megrázta, Horn Gyula akkori miniszterelnök ekkor mondta a Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett, azóta szállóigévé vált mondatát arról, hogy ami akkor Magyarországon van, az nem közbiztonság.

Az ügyben 2011 februárjában történt áttörés, amikor magyar kérésre Szlovákiában elfogták Jozef Rohácot, miután a merénylet helyszínén hagyott sapkában az ő DNS-ét találták meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2018-ban gyanúsította meg Portik Tamást és Gyárfás Tamást, az ügyészség pedig egy évvel később állította őket bíróság elé felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének vádjával.

A jogerős ítélet 2025 áprilisában született meg. A Fővárosi Ítélőtábla Gyárfás Tamást felbujtásért hét év börtönre, Portik Tamást életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A bíróság szerint Gyárfás és Fenyő élet-halál harcot vívott egymással a média uralásáért, és Fenyő sorsa 1996 végén pecsételődött meg, amikor Gyárfás beleegyezett Portik tervébe.

Az ügyben döntőnek bizonyultak azok a hangfelvételek, amelyeket Portik a kétezres évek közepén rögzített a Gyárfással folytatott beszélgetéseiről, és amelyeken többször visszautaltak a gyilkosságra.

Az ügy idén februárban a Kúria elé is került, miután Gyárfás és Portik felülvizsgálati indítványt nyújtott be a jogerős ítélet ellen. A Legfőbb Ügyészség akkor is az indítvány elutasítását kérte, a Kúria pedig tárgyaláson kívüli tanácsülésen elutasította a kérelmet.

(Borítókép: Gyárfás Tamás 2026. június 22-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)