A CIB Bank és Visa friss kutatása rávilágít, hogy a 18–35 éves korosztály közel kétharmada (61 százalék) már napi szinten használja a bankkártyáját vagy a mobiltelefonját vásárlásai során.

Ezt a lendületes átalakulást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája is alátámasztja. A jegybank idei első negyedéves pénzforgalmi jelentése szerint a hazai kibocsátású bankkártyák mintegy 31 százaléka volt már regisztrálva valamely mobiltárcában.

A lakosság 9,6 millió számlával rendelkezik, amihez 10,3 millió bankkártya kapcsolódik. A mobiltárcás kártyák száma már megközelíti a 3,2 milliót, ami csaknem 20 százalékos éves növekedési ütemet mutat. A magyar Visa-kártyabirtokosok közül egyébként a CIB ügyfelei használták a legmagasabb arányban a mobiltárcás fizetéseket.

Összességében pedig mindenki rendelkezik bankkártyával otthon – a kártyapenetráció éppen ezért 100 százalékos. A Mastercard korábbi fogyasztói kutatása rámutatott: a mobilfizetők aránya 48 százalékra emelkedett, míg 2019-ben ez az arány csak 22 százalék volt.

A célcsoport kevesebb mint fele ragaszkodik a fizikai kártyához, a többiek a digitalizált fizetési kártyával is „megelégszenek”. Érdekesség az is, hogy minden ötödik magyar felnőtt használt fintech-kártyát (Revolut, Wise, N26, Curve) a tavalyi évben.

A jövő már a kezünkön van

Miközben a mobiltárcák az alapvető pénzügyi eszköztár részévé váltak, a piac máris a következő fázisba, a viselhető okoseszközök (wearables) korszakába lépett. A fiatalok körében szinte teljes a tájékozottság ezen a téren, hiszen a válaszadók 95 százaléka hallott már az okosórával, karkötővel vagy gyűrűvel történő fizetésről. Ami ennél is beszédesebb: a 27–35 éves korosztály több mint egyharmada a gyakorlatban is próbára tett már valamilyen viselhető fizetési eszközt.

Noha a 18–26 éves korosztály 43 százaléka úgy véli, hogy egy évtized múlva is a mobiltelefon marad a legelterjedtebb fizetőeszköz, az ennél kompaktabb megoldások iránti nyitottság már most erőteljes trendfordulót jelez.

A CIB és Visa közös kutatásában megkérdezettek fele szívesen kipróbálná a fizetőgyűrűt, az elköteleződés hátterében pedig a maximális kényelem áll. A kutatás szerint a legfőbb motivációt az jelenti, hogy a tranzakciókhoz sem telefonra, sem pénztárcára nincs szükség, a vásárlás pedig gyorsan és akadálymentesen bonyolítható le. Gondoljuk csak el, milyen hasznos lehet ez például egy fesztiválon, ahova sokszor nem szívesen viszünk magunkkal extra értékeket – így például a több százezer forintos okosóránkat. Ekkor a gyűrű nemcsak kényelmesebb, hanem olcsóbb alternatíva is lehet.

Fontosabb, mint a jegygyűrű

A viselhető technológiák piacának legelegánsabb vívmánya kétségtelenül a fizetőgyűrű, amely globális szinten is egyre komolyabb teret hódít. Külföldön ezek az eszközök már bizonyították életképességüket: a Visa például már a 2016-os riói olimpián bemutatta az első generációs fizetőgyűrűket a sportolóknak, megágyazva a lakossági elterjedésnek.

Ma már olyan nemzetközi szereplők formálják a piacot, mint a több mint 650 bankkal és kártyakibocsátóval együttműködő Orukka, a prémium kerámiagyűrűiről ismert CNICK, vagy a brit McLear, amely az egyik úttörője volt az akkumulátor nélküli fizetőeszközöknek.

Az Egyesült Államokban több bank ügyfelei már jó ideje közvetlenül és elsődleges eszközként is igényelhetik a számlanyitás mellé a fizetőgyűrűt, jól példázva, hogy a banki szolgáltatások és a hordható kiegészítők határai végérvényesen elmosódnak.

Nem csak nemzetközi példák vannak. A hordozható okoseszközök – így az érintéses NFC-technológiát használó fizetőgyűrűk – egyre népszerűbbek a hazai felhasználók körében is. A pénzintézeti integráció azonban egyelőre megosztó képet mutat.

• Közvetlen banki integrációval jelenleg a CIB és a Gránit Bank rendelkezik, ahol különböző akciókkal is várják az ügyfeleket.
• A legtöbb nagy pénzintézet – köztük az Erste, az OTP, a K&H, az MBH, a Raiffeisen és az UniCredit Bank – jelenleg nem kínál közvetlen integrációt kifejezetten gyűrűkre épülő platformokkal. Ezeknél a bankoknál a digitális fizetés elsősorban az Apple Pay, Google Pay, Garmin Pay és Xiaomi Pay rendszerekre korlátozódik.

Azoknál a bankoknál, amelyek nem szerepelnek a közvetlen támogatott „partnerek” listáján, a fizetőgyűrűk egy fintech-megoldással közvetítve, leggyakrabban a Curve-kártyán keresztül használható.

Mit kell ehhez tenni? Először is a meglévő hazai bankkártyát hozzá kell rendelni egy díjmentes applikációhoz, majd a megrendelt gyűrűt hozzá kell párosítani a Curve-kártyához, amivel azonnal magához „csatolja” a magyar bankkártyát, és a továbbiakban minden tranzakciót azon keresztül megterhel.

A legtöbb ilyen gyűrű egyébként nem igényel akkumulátort vagy töltést, többségük vízálló és internetkapcsolat nélkül is azonnal működik a beépített passzív NFC-technológiának (érintéses fizetésnek) köszönhetően. Az eszközzel szinte a világ bármely pontján lehet fizetni, ahol elfogadják a Visa vagy Mastercard bankkártyákat.