Az Orbán-kormány a legfrissebb elérhető adatok szerint 2024-ben a GDP 4,7 százalékát fordította egészségügyre, eközben az uniós átlag 7,4 százalék volt. Csehországban ez az arány közel 9 százalékot, Szlovákiában 6,9, Lengyelországban pedig 6,1 százalékot tett ki – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A gazdaságkutató szerint az uniós átlagtól való elmaradás GDP-arányos mértéke 2010 óta állandó.

A forráshiány közvetlen következményei mérhetők:

• növekvő és hosszabbodó várólisták,
• háziorvos- és nővérhiány,
• valamint az egészségügyi infrastruktúra romlása.

– jelezte a gazdaságkutató.

A szociális védelemre fordított kiadásokról azt írta, hogy azok GDP-hez viszonyított aránya 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett. Ezzel Magyarország az Európai Unióban csak Máltát és Írországot előzi meg. Ebbe a kategóriába tartoznak

• a betegség,
• a rokkantság,
• az időskor,
• a munkanélküliség,
• az árvaság,
• a családi kötelezettségek,
• valamint a lakhatási nehézségek kezelésére nyújtott szociális juttatások és szolgáltatások.

A visszaesés egyik jól látható jele az időskori elszegényedés: a 65 év felettiek körében a relatív jövedelmi szegénységi arány 2010-ben 4,9 százalék volt, 2024-re azonban 13,8 százalékra nőtt.

„Minél tovább késik a beavatkozás, annál nehezebb és tőkeigényesebb lesz az alapvető ellátási funkciók helyreállítása” – emelte ki az MTI a GKI közleményéből.

Az elemzés szerint

Az is megjegyzi, hogy bár a lakhatási nehézségek enyhítésére az új kormány bérlakásfejlesztési programot tervez, érdemi előrelépés azonban ezen a téren egyelőre nem történt.

A gazdaságkutató szerint a következő időszak egyik fontos feladata lesz a költségvetés funkcionális szerkezetének átalakítása. A fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében a GKI szerint elkerülhetetlen, hogy a fizikai beruházások dominanciáját egy emberközpontú forrásallokáció váltsa fel, amely kiemelt figyelmet fordít a humán- és szociális ellátórendszerek megfelelő finanszírozására és hatékony működtetésére.