Korai lenne a június végi és augusztus eleji hőhullámok utáni hűvösebb, csapadékosabb időből arra következtetni, hogy erre a nyárra lassan véget érhetnek az extrém időjárásból eredő többrétű megpróbáltatások.

A tartósan kevés csapadék és az ismétlődő, súlyos forróság a következő időszakban akár tovább is súlyosbíthatják az aszályhelyzetet Európa-szerte

- hívta fel a figyelmet az EU tudományos testülete.

Az EU Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adatai szerint a májusi aggasztó jeleket követően júliusban és augusztusban tovább romlott a helyzet, aminek következtében Európa négy jelentős folyója – a Loire, a Pó, a Rajna és a Duna – vízszintje augusztusra rekordalacsony szintre süllyedt.

Közép-Európában, az Alpokban, Olaszország és az Egyesült Királyság nagy területein, az Ibériai-félsziget délnyugati részén, a Balkánon és Kelet-Európában már júliusban súlyos és elhúzódó csapadékhiányt regisztráltak, ami kimerítette a talaj- és folyóvízkészleteket. Közben súlyos vagy szélsőségesen alacsony vízhozamok jellemezték a vízgyűjtőket Közép-Kelet-Európában, Norvégiában, Finnországban, az Alpokban és Észak-Olaszországban, de hasonló volt a helyzet Németország és Franciaország jelentős folyói esetében is.

Az előrejelzések szerint augusztus hátralevő részében és szeptemberben is folytatódik a meleg időjárás Európában; ráadásul az El Niño éghajlati jelenség is az átlagosnál melegebb időjárást hozhat, aminek hatása egészen 2027 tavaszáig biztosan kitarthat.

A JRC által működtetett európai aszálymegfigyelő központ (EDO) legfrissebb – augusztus 10-én frissített és a július 21–31. közötti időszakra vonatkozó – adatai a kontinens nagy részén figyelmeztető, illetve riasztási szintű aszályhelyzetet mutatnak, különösen kritikus területekkel Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Romániában és az Egyesült Királyságban. Amint azonban a térképen látszik,

a magyar helyzet súlyossága külön szintet képvisel még ezen országcsoporton belül is.

Júliusban az EU és az Egyesült Királyság területének fele (50%-a) volt érintett valamilyen (megfigyelési, figyelmeztetési vagy riasztási) szintű aszályban, ezen belül a terület 9%-a a legmagasabb, riasztási fokozatba tartozott.

2018-ban és 2022-ben – két rendkívüli európai aszályévben – az EU és az Egyesült Királyság területének rendre 54, illetve 60%-át sújtotta aszály az adott időszakban, vagyis most kevésbé súlyos a helyzet, legalábbis uniós szinten. Az idei évben riasztási fokozat alá eső területek aránya szintén kisebb valamivel, mint a 2022-ben mért érték (amikor a terület 11%-a volt érintett), ugyanakkor jelentősen meghaladja a 2018-as 3%-os arányt.

Egyébként a 2022-es történelmi aszályévben már augusztus közepén tetőzött az aszály, mielőtt 20-a körül megérkeztek volna a nagy esők; akkor az érintett terület 18%-a volt riasztási fokozatban, míg 2018-ban ez az arány augusztus végén 6%-ot tett ki.

Az aszály és a hőhullámok következményei egyre több területen válnak egyre nyilvánvalóbbá.

A hőhullámok számos európai országban rekordmagasságba emelték a hőmérsékletet, miközben a legszélsőségesebb időszakban meredeken nőtt a többlethalálozás.

Az aszály egyszerre több ágazatot is érint:

• a szélsőséges időjárás egyre nagyobb nyomást helyez a közegészségügyre,
• a vízkészletekre,
• a mezőgazdasági növénykultúrákra,
• az energiarendszerre,
• a folyami közlekedésre,
• a turizmusra és az ökoszisztémákra, valamint
• az erdőtüzek kockázata is érdemben nőtt a kontinensen.

A tartós hőség és a csapadékhiány egyre inkább hátráltatja a tavaszi és nyári növénykultúrák fejlődését, és a növényzet állapotát jelző mutatók romló helyzetre utalnak Franciaország egyes részein, Közép-Európában, Magyarországon, valamint Nyugat-Romániában.

Ezzel együtt a július 27-én közzétett JRC MARS-jelentés szerint az uniós terméskilátások összességében továbbra is kissé meghaladják az ötéves átlagot, bár elmaradnak a tavalyi szinttől. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest mintegy 1–4%-kal csökkentek az őszi vetésű növényekre vonatkozó előrejelzések, a szemes kukorica és a napraforgó esetében pedig 6–7%-os csökkenést valószínűsítenek a prognózisok.

A forró és száraz időjárás következtében Európa-szerte fokozódott az erdőtüzek veszélye is.

Július végére a leégett terület nagysága és a tüzek száma már meghaladta a 2025-ös év vonatkozó adatait is, amely - eddig - az EU valaha volt legsúlyosabb tűzszezonja volt, augusztus 5-ig pedig az év eleje óta összesen 505 683 hektárnyi terület égett le, szemben a 2025. augusztus 5-ig regisztrált 379 392 hektárral.

Bár az év első felében regisztrált tűzesetek többsége a mediterrán térséget érintette, a hagyományos déli gócpontokon kívül – például az Egyesült Királyságban és Észak-Franciaországban – is történtek jelentős események.

Ez arra a nyugtalanító tendenciára utal, miszerint az erdőtüzek kockázata már nem korlátozódik Dél-Európára, hanem a tartósan meleg és száraz időjárási körülmények miatt a kontinens egyre nagyobb területeit érinti.

A növekvő veszélyre reflektálva az Európai Bizottság 2026 márciusában stratégiát fogadott el az erdőtüzek kockázatának integrált kezeléséről, annak uniós szintű megerősítése érdekében. A 2026-os erdőtűz-szezonra való felkészülést célzó több más intézkedés mellett az EU készenlétbe helyezett egy erre a célra kijelölt - egyebek mellett repülőgépeket, helikoptereket és földi tűzoltóegységeket magába foglaló - flottát és különféle egységeket, amelyek szükség esetén gyorsan bevethetők ott, ahol szükség van rájuk.

Ráadásul az évszakos előrejelzések szerint a kedvezőtlen időjárási helyzet a következőkben is folytatódhat. Az augusztusi kilátások szerint Európa nagy részén továbbra is jelentős a hőhullámok és a rendkívül alacsony vízhozamok kockázata Franciaország, az alpesi régió és Kelet-Európa számos vízgyűjtő területén.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) számára adatokat szolgáltató nyolc előrejelző rendszer eredményei azt mutatják, hogy

júliustól szeptemberig Európa nagy részén – különösen Közép- és Nyugat-Európában, valamint Dél-Skandináviában – az átlagosnál jóval szárazabb időjárás várható, a mediterrán térségben ugyanakkor az átlagosnál csapadékosabb időjárás valószínűsíthető.

Címlapkép forrása: Robert Nemeti/Anadolu via Getty Images