BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 25. 6 percnyi olvasás
Több oka is van, hogy Magyarországon még nem volt országos elektromos leállás, de ma már annyira bonyolultak a villamosenergia-rendszerek, hogy az időnkénti zavarok elkerülhetetlenek. A BME szakértői tanulmányt írtak az áramszünetek megelőzéséről és helyreállításáról. Lássuk, hogy milyen megállapításokra jutottak!
A BME Villamos Energetika Tanszékének tudományos főmunkatársa, Hartmann Bálint is társszerzője anak a Nature Reviews Electrical Engineering folyóiratban megjelent összegző tanulmánynak, amely az áramszünetek megelőzését és helyreállítását vizsgálja a modern villamosenergia-rendszerekben. A szerzők többek között azt prognosztizálják, hogy a jövő energiarendszereiben kiemelt szerepe lesz a mérési adatokra, fejlett szenzorokra, mesterséges intelligenciára, hálózati automatizálásra, energiatárolókra és mikrohálózatokra épülő megoldásoknak – számolt be a BME híroldala.
A villamosmérnöki és energetikai kutatások fontos fórumának számító lapban közölt cikk átfogó képet ad arról, hogyan kezelhetők a villamosenergia-ellátás zavarai, a múltbeli üzemzavari adatok elemzésétől és a hálózati sérülékenységek feltárásától a valós idejű monitoringon, a proaktív beavatkozásokon és az automatizált hálózati vezérlésen át a gyors helyreállításig.
A kutatás két fontos megállapítása közül az egyik, hogy a szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára: a 2014–2023 között regisztrált időjárási eredetű kiesések száma nagyjából kétszerese a 2000–2009 közöttinek. A másik, hogy az apró, egyszerű hiba miatti üzemzavarok némelyike a rendszerek bonyolultsága miatt jóval nagyobbá tud fejlődni egyfajta dominóhatás révén, komoly károkat okozva.
Ez is érdekelheti
A mesterséges intelligencia fejlődése a modern élet minden területét forradalmasítja, az orvostudománytól a gazdaságig. Ám amikor ezek a rendszerek katasztrofális eseményekről készítenek előrejelzéseket, a közvélemény nem mindig lelkesedik. Ilyen volt például az az eset, amikor valaki azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, mikor lesz a következő globális áramkimaradás.
Érdekes példa erre a tavalyi ibériai-félszigeti áramszünet, amelynek több rendszerszintű kiváltó oka volt: oszcillációk, a feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozás hiányosságai, gyors termeléscsökkenések és generátorok egymást követő lekapcsolódása együttesen vezettek a rendszer összeomlásához. „E tényezők egyike sem feltétlenül lett volna önmagában végzetes, de egymás hatását erősítették, és a baj annyira gyorsan következett be, hogy még az automatikus védelmek sem tudták megakadályozni” – mondta Hartmann Bálint.
A kutató hozzátette, el kell fogadnunk, hogy a túlságosan komplexek a rendszereink miatt máskor is lesznek ilyen események. A kérdés az, hogyan tudjuk jól menedzselni a helyreállítást. Erre lehet például digitális ikrekkel végzett tesztekkel készülni. A tanulmány azt javasolja, minél általánosabbak legyenek a folyamatos, kiterjedt mérések, javítsuk mesterséges intelligenciával a szenzoradatok feldolgozását, futtassunk szimulációkat és erősítsük a rugalmassági képességeket.
Az energiarendszereink ma már túl komplexek ahhoz, hogy folyamatosan képesek legyenek működni minden hiba nélkül / Illusztráció: Getty Images
„A reziliencia ugyanakkor nem pusztán digitalizációs kérdés. A fizikai hálózat megerősítése, a tartalékok, az energiatárolók és a fejlett irányítás egymást kiegészítő eszközök. Nincs egyetlen technológia, amely megoldaná a problémát. A lényeg, hogy minél korábban felismerjük a veszélyes állapotokat, és legyen elegendő beavatkozási lehetőségünk ahhoz, hogy egy lokális probléma ne váljon rendszerszintűvé” – mondta Hartmann Bálint.
Arra a felvetésre, hogy idehaza miért nem volt az elmúlt évtizedekben nagy, országos léptékű leállás, a kutató azt válaszolta: ezt részben az európai rendszerbe való erős beágyazottságnak, a szomszédos országokkal meglévő jó távvezetéki összeköttetéseknek, részben a MAVIR rendszerirányító képességeinek és talán valamennyire a szerencsének is köszönhetjük.
Ezzel együtt ez a kutatási terület Magyarország számára is stratégiai jelentőségű: a megbízható, rugalmas és fenntartható villamosenergia-rendszerek fejlesztése az energiaátmenet, a megújuló energiaforrások integrációjának és a kritikus infrastruktúrák biztonságos működésének alapfeltétele.
Napi