Kovi ezúttal nem kerülte a kényes témákat. A Médiapiac stúdiójában Boros Tamás olyan kérdésekkel szembesítette, amelyek a hazai felnőttfilmes világ legvitatottabb időszakát és a kulisszák mögött történteket feszegették.

Kovi beismerte hibáját

A rendező-producer a felelősségét is elismerte. Pontosan tudott arról, hogy egyes producerek, rendezők és szereplők súlyos testi és lelki traumákat okoztak a forgatásokon dolgozó lányoknak.

„Elkövettem azt a hibát, hogy nem fogtam meg a lányok kezét, és nem mondtam azt valamelyiküknek, hogy gyere, menjünk el a rendőrségre” – vallotta be Kovi.

Tudott a visszaélésekről, mégis hallgatott

Kovi szerint a szakmában bizonyos történetek nyílt titoknak számítottak. Úgy fogalmazott, ma is számos olyan információ van a birtokában, amelyek komoly következményekkel járhattak volna az érintettekre nézve.

Konkrét neveket azonban nem kívánt mondani. Ennek egyik oka, hogy bizonyítékok hiányában jogi következményektől tart, másrészt pedig azt sem tudja, hogy az érintett nők közül ki vállalná ma a nyilvános szereplést. Azt ugyanakkor egyértelművé tette, ha egyszer valódi feltárás indulna, nem maradna csendben.

„Ha valaki ezt elindítja, én szívesen részt veszek benne, támogatom, adom hozzá a nevemet, mert nagyon sok mindent tudok” – jelentette ki.

Miért nem robbant ki magyar Weinstein-botrány?

A műsorvezető arra is rákérdezett, miért nem söpört végig a magyar felnőttfilmes szakmán egy, a nemzetközi MeToo-ügyekhez hasonló leleplezési hullám.

Kovi szerint ebben óriási szerepe van annak, hogy az áldozatok sokszor szégyellik a velük történteket. Úgy látja, sok nő attól tart, hogy a nyilvánosság előtt őt bélyegzik meg, ezért inkább hallgat. Ez pedig szerinte évtizedekkel később is akadályozhatja a múlt feltárását.

„Lehet, hogy aláírtam a halálos ítéletem”

A beszélgetés egyik legkeményebb pillanatában Kovi arról is beszélt, hogy nem feltétlenül veszélytelen a múlt titkainak feszegetése.

„Lehet, hogy ezzel most aláírtam a halálos ítéletem” – jegyezte meg.

A rendező ugyanakkor a jövőre nézve fontosnak tartaná, hogy a forgatásokon nagyobb hangsúlyt kapjon a szereplők védelme. Szerinte független pszichológusoknak és intimitáskoordinátoroknak is helyük lenne a modern produkciókban.

Zéró tolerancia volt a forgatásokon

A műsorban szóba került az is, vajon mennyire volt érzékelhető a forgatásokon a szereplők kiszolgáltatottsága, illetve dolgozott-e Kovi olyan emberekkel, akik mentálisan vagy fizikailag nem voltak megfelelő állapotban.

A rendező ezt határozottan tagadta.

„Nálam a forgatásokon még egy sört sem lehetett meginni” – mondta, hozzátéve: szerződésben is rögzítették, hogy a szereplők nem állhatnak tudatmódosító szer hatása alatt.

Ha pedig azt látta, hogy valaki mégis bármilyen szer hatása alatt áll, állítása szerint azonnal hazaküldte.

Felnőttmese vagy rideg fantáziavilág?

Boros Tamás azt is felvetette, hogy különös ellentét húzódik Kovi magánélete és az általa készített filmek világa között. Miközben a rendező évtizedek óta stabil házasságban él, a filmjeiben a szexualitás sokszor mesterséges, eltúlzott és a hétköznapi intimitástól távol álló formában jelent meg.

Kovi erre azt mondta, kezdettől fogva fikcióként, egyfajta „felnőtt meseként” tekintett a műfajra. Nem a hétköznapi valóság bemutatása volt a célja, hanem a látvány, a szórakoztatás és a fantáziák megjelenítése.