A csúcstestület 6-3 arányban, ideológiai törésvonalak mentén döntött. A konzervatív többség szerint a rendeletet megtámadó, több mint húsz demokrata vezetésű állam nem bírt keresetindítási joggal, részben azért, mert

egyelőre nem egyértelmű, hogy a kormányzat pontosan hogyan kívánja végrehajtani az elnöki rendeletet.

A Bíróság kérelemmel kapcsolatos rendelkezése nem jelenti, hogy a kormány által a határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedések szükségszerűen jogszerűek lesznek. Ezt az idő fogja eldönteni. De maga a határozat nem károsítja az államokat, így a kerületi bíróságnak nem volt joghatósága arra, hogy eltiltsa a kormányzatot a végrehajtástól

- állt a legfelsőbb bíróság határozatában. Trump rendeletét tehát egyelőre nem vizsgálták tartalmilag, így még megsemmisíthetik, ha nem találják törvényesnek.

A testület három liberális bírája különvéleményekben kritizálta a konzervatív többség álláspontját. Ketanji Brown Jackson szerint a döntés tovább mélyíti azt a "kafkai rémálmot", amelyet saját precedenseik teremtettek a választási ügyekben. Jackson úgy véli, a csúcstestület ördögi kört alakított ki, a választási keresetek egy részét ugyanis azért utasítanak el, mert túl korán nyújtották be azokat, a többit pedig azért, mert már túl közel esnek a választás időpontjához.

Trump márciusban aláírt rendelete arra utasítja a szövetségi belbiztonsági minisztériumot és a társadalombiztosítási hivatalt, hogy államonként állítsanak össze választói névjegyzékeket. Az elnöki utasítás nyomán

az amerikai postaszolgálatnak (USPS) ezután meg kellene tagadnia a szavazólapok kézbesítését azok részére, akik nem szerepelnek a szövetségi hatóságok listáján.

Azon államokban pedig, amelyek nem hajlandók megosztani a levélszavazók névsorát a szövetségi kormányzattal, a posta teljes egészében leállítaná a levélszavazási küldemények kézbesítését.

A rendeletet nemcsak demokrata vezetésű államok, hanem jogvédő szervezetek is megtámadták. Indira Talwani bostoni szövetségi bíró a civil szervezetek által indított perben szintén felfüggesztő végzést adott ki. Az nem tisztázott, hogy a mostani csúcsbírósági határozat erre is vonatkozik-e.

A szövetségi postaszolgálat pénteken már közzétette a legfelsőbb bíróság által hiányolt végleges szabályozást, amely meghatározza a rendelet pontos végrehajtását.

Az igazságügyi minisztérium közlése szerint ugyanakkor a szabály addig nem lép hatályba, amíg a bírósági tilalmak érvényben vannak.

Talwani vasárnap úgy vélekedett, hogy a posta eljárása – azaz, hogy kiadta a végleges szabályt, de közben azt állítja, hogy azt egyelőre nem kell alkalmazni – "zavart kelt", ezért a bíróság mérlegeli a civil szervezetek azon kérelmét, hogy semmisítsék meg a végleges szabályt.

Az amerikai alkotmány értelmében a választások szabályozása alapvetően tagállami hatáskörbe esik, az államokon kívül pedig a szövetségi törvényhozás, a Kongresszus szólhat még bele.

A Fehér Ház "az amerikai választások biztonságának nagy győzelmeként" értékelte a döntést.

Ezek józan észen alapuló intézkedések, amelyek védik a levélszavazás biztonságát, és biztosítják, hogy csak amerikaiak válasszák meg az amerikai vezetőket

- tette hozzá Trump elnöki hivatala.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.