Sokéves csúcsra emelkedtek a fejlett piaci kötvényhozamok, aminek az oka véleményem szerint a globális megtakarítás-beruházás egyensúly megborulása.

A témáról itt és itt is írtam már.

Dióhéjban: a fejlett világban szinte mindenhol hatalmas államháztartási hiányok vannak, aminek finanszírozására egyre kevésbé hajlandóak a befektetők, mert eléggé egyértelmű, hogy reálértelemben képtelenség visszafizetni (ez ma már gyakorlatilag minden ország államadósságára igaz). Ehhez jött hozzá az elmúlt években kibontakozó elképesztő nagyságú beruházási boom, amit az AI váltott ki (+a tőkepiacra siető részvénypiaci megakibocsátások!).

E kettő folyamatosan szívja el a megtakarításokat, ami nem is lenne feltétlenül probléma, ha a megtakarítók – részben amiatt, mert az emelkedő részvénypiacok miatt gazdagabbnak érzik magukat – ne csökkentenék a megtakarítási rátájukat.

A megtakarítások nem fedezik a finanszírozási igényt

A helyzet tehát az, hogy a megtakarítások csökkennek, miközben egyre több helyre kellene a pénz. Korábban az ázsiai jegybankok (főleg Kína), amerikai állampapír-vásárlásokkal egyensúlyozta ki a globális megtakarítási helyzetet (a 2000-es évek közepének kedvenc kifejezése volt a savings glut by Ben Bernanke), de erre számos okból egyre kevésbé hajlandóak: csökkentik amerikai állampapír-kitettségüket. A kínai (hatalmas!) megtakarítások tehát kicsit be vannak zárva Kínába, míg a fejlett országokban a megtakarítások nagysága nem elegendő az államháztartási hiány plusz a beruházási boom plusz IPO-k finanszírozására.

Ennek következménye az, hogy emelkednek a kötvényhozamok, méghozzá azon belül is a reálkamatok komponense, ezért is az idei év egyik legfontosabb grafikonja szerintem, hogy a 10-éves reál állampapírpiaci hozamok globálisan 15 éves csúcson vannak (forrás: Minack Advisors, a következő grafikon pedig a beruházási boomot mutatja):

Egyébként ez teljesen standard közgazdasági összefüggés: ha nem elég a (szándékolt)megtakarítás a (tervezett) beruházások finanszírozására akkor felmennek a (reál)hozamok. Pontosan ez történik.

Addig emelkednek a hozamok, amíg fájni fog

Meddig tud ez tartani? Addig, amíg ki nem alakul egy új egyensúly. A reálhozamoknak addig kell emelkedni, amíg ennek hatására a megtakarítások meg nem nőnek vagy a magas hozamok eltántorítják a beruházástól az AI szegmenst vagy a magas hozamok hatására az államok összébbhúzzák magukat.

Ahhoz azonban, hogy ezek közül bármelyik bekövetkezzen, azt gondolom, hogy jóval magasabb hozamokra lesz szükség. A reálhozamok addig fognak emelkedni, amíg az nem okoz már akkora fájdalmat, hogy a beruházási boom leálljon és/vagy a költségvetési hiány lecsökkenjen. A beruházási boom azonban inkább részvénypiac-centrikus, nem annyira kamatérzékeny (bár egyre több kötvénykibocsátást is eszközölnek a hyperscaler-ek)  ez tehát valószínűleg mindaddig nem marad abba, amíg a részvénypiac szárnyal. Ráadásul a részvénypiac szárnyalása miatt tud alacsonyan maradni a megtakarítási ráta is: az emelkedő részvényárak okozta vagyonhatás miatt mer ennyire keveset megtakarítani a (főleg amerikai) lakosság.

Magyarul: a reálhozamok emelkedése fontos trend, nincs olyan belső erő, ami megállítsa, és valószínűleg mindaddig tartani fog, amíg krízist nem okoz a részvénypiacon és/vagy a költségvetésekben. Ha bármelyik bekövetkezik, akkor valószínűleg recessziót okoz, de ehhez még komolyabb kötvénypiaci hozamemelkedésre lehet szükség.

A következő recessziót véleményem szerint ez a folyamat fogja okozni.

---

Forrás: Zsiday.hu

Zsiday Viktor több írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.