GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
A várakozások szerint újabb 25 bázispontos vágás jön.
Ismét összeül kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely várhatóan folytatja a nyár elején megkezdett kamatcsökkentési sorozatot. A testület júniusban 6,25 százalékról 6 százalékra, júliusban pedig újabb 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Az augusztusi döntést lényegében már Varga Mihály júniusi kommunikációja kijelölte. A jegybankelnök akkor három, egyenként 25 bázispontos nyári kamatcsökkentést vetített előre, ezek közül kettőt már végrehajtott a Monetáris Tanács.
A júliusi döntés után az MNB ismét jelezte, hogy a kedvező folyamatok fennmaradása esetén – a pozitív reálkamat megőrzése mellett – további tér maradt a lazításra. Arról azonban, hogy szeptemberben is folytatódhat-e a kamatcsökkentés, már az új Inflációs jelentés alapján határoz a testület – közölte korábban a jegybank.
A Világgazdaság már a júliusi kamatdöntés után azt írta, hogy az augusztusra előre jelzett újabb 25 bázispontos lépéssel 5,5 százalékra csökkenhet az alapkamat. Az akkori elemzői várakozások szerint ezt követően még további lazítás jöhet, így az irányadó ráta az év végére akár 5 százalékra süllyedhet.
A kamatpályát azonban könnyen átírhatják a nemzetközi fejlemények. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank számára nem önmagában a közel-keleti háború, hanem annak energiaárakra és a forintra gyakorolt hatása a döntő.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezetője pedig már a júliusi kamatdöntés előtt arra számított, hogy az MNB hangneme óvatosabbá válhat, az iráni konfliktus újbóli eszkalációja azonban egyelőre nem írja felül a korábbi terveket.
A kamatcsökkentés mellett szól, hogy a magyar infláció a vártnál is kedvezőbben alakult. A fogyasztói árak júliusban éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek, a maginfláció pedig 1,9 százalékra mérséklődött.
Az áremelkedés üteme ezzel nemcsak a jegybank 3 százalékos céljától, hanem a 2–4 százalékos toleranciasáv alsó szélétől is elmaradt. Az 5,75 százalékos alapkamat mellett így továbbra is magas a pozitív reálkamat, vagyis az árstabilitás felől nézve van lehetőség a monetáris kondíciók lazítására.
A júliusi infláció még az elemzőket is meglepte. A Világgazdaság korábbi konszenzusa 1,6 százalékos áremelkedést jelzett előre, a tényleges adat azonban ennél is jóval alacsonyabb lett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője már az adatközlés előtt arra számított, hogy havi összevetésben csökkenhetnek a fogyasztói árak. Szerinte a tavasszal látott jelentős forinterősödés kedvező hatása egészen 2027 nyaráig megjelenhet az importált termékek árában.
A kedvező inflációs adatok ellenére az utóbbi hetekben ismét erősödtek a lefelé mutató kockázatok. A közel-keleti konfliktus és az energiaválság újabb drágulási hullámot indíthat el, miközben a világ vezető jegybankjai előtt egyre inkább a szigorítás lehetősége rajzolódik ki.
Ez azért fontos, mert ha az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve emeli a kamatokat, miközben az MNB tovább lazít, csökkenhet a forintot támogató magyar kamatelőny. Ez gyengítheti a hazai devizát, ami később az importált termékek árán keresztül az inflációt is emelheti.
A Világgazdaság augusztus eleji elemzése ezért már azt sem tartotta kizártnak, hogy az augusztusi kamatvágás után idén nem folytatódik a lazítás. A keddi döntés így várhatóan kevés meglepetést tartogat:
Az igazán fontos üzenet az lesz, hogy Varga Mihály szerint ezzel lezárul-e a nyári mini ciklus, vagy szeptemberben megnyílhat az út egy hosszabb kamatcsökkentési sorozat előtt.
Napi