Az EXIM és az MFB részére egyaránt 200-200 millió dollárt, átszámítva 126 milliárd forintot és kamatait fizeti vissza a Duna Aszfalt a GED Africa projekt kapcsán, ezzel párhuzamosan pedig megszűnik a tranzakció részét képező 80 százalékos, 101 milliárd forintos állami készfizető kezességvállalás is − kommentálta Facebook-oldalán Kapitány István a cég hétfői bejelentését.

A gazdasági és energetikai miniszter szerint azzal, hogy a Duna Aszfalt önkéntesen lejárat előtt visszaváltja az EXIM és az MFB felé a fennálló kötvényeit, a cég a tartozását fizeti vissza az adófizetőknek.

Az fontos fejlemény, hogy a hatalmas pénzügyi kockázat már nem a magyar államot terheli, de ezzel az ügy még nincs lezárva.Tisztázni kell, hogyan kaphatott ekkora állami hátterű finanszírozást egy ennyire kockázatos konstrukció

− közölte a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy néhány hete az EXIM átvilágítása során feltárt négy ügyben összesen mintegy ezermilliárd forint értékű visszaélés gyanúja miatt tettek feljelentést. Az egyik ilyen volt a GED Africa projekt. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia közötti híd- és határátkelő-projekt finanszírozása mögött jelentős magyar állami szerepvállalás állt.

A Duna Aszfalt hétfői bejelentésében úgy fogalmazott: tudomásul veszi a magyar állam álláspontját az állami kezességvállalással kapcsolatban, ezért a projekt stabilitásának és Magyarország nemzetközi megítélésének erősítése érdekében kezdeményezi a kötvények önkéntes visszaváltását.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az eddigi finanszírozási konstrukció az elmúlt időszakban is már több milliárd forint bevételt termelt a finanszírozásban részt vevő EXIM Banknak és MFB Banknak. A vállalat álláspontja szerint az állami kezesség csak akkor jelentett volna költséget az adófizetőknek, ha a Duna Aszfalt Zrt. nem tud teljesíteni. A kötvények önkéntes visszaváltásával ez a kockázat megszűnik, ugyanakkor az állam elesik a konstrukcióhoz kapcsolódó jövőbeni bevételektől, például a kezességvállalási díjtól és a finanszírozásból származó bevételektől, mutattak rá.

A beruházást korábban védelmébe vette a Tisza-kormányt támogató Afrika-szakértő, Suha György is. A volt diplomata szerint a kongói út- és hídépítés nem „kamuprojekt”, hanem gazdaságilag megalapozott beruházás, amelynek kockázatait a hivatalos kommunikáció eltúlozza.