Csao Zsohszi, a Makaói Tudományos és Technológiai Egyetem kutatója szerint az indiai hírszerző ügynökségek egyre inkább fenyegetésként értékelik Kína tevékenységét a két ország közös határának közelében. Megállapítása szerint

a „félreértelmezett” rutintevékenység egyoldalú lépéseket eredményezhet, ami növelheti a feszültséget a két hatalom között.

A kutató a 2020 és 2026 közötti, elsősorban Kínára koncentráló, nyilvánosságra kerülő hírszerzési jelentéseket foglalta össze egy tanulmányban. Az eredmények szerint India több szempontól is fenyegetésként tekint szomszédjára, így a Dél-Ázsiában megjelenő és terjedő politikai-gazdasági befolyás, az Indiai-óceánon növekvő haditengerészeti jelenlét és a legkorszerűbb technológiai előrelépések is aggasztják Újdelhit.

A két ország között a kapcsolat 2020-ban vált rendkívül feszültté, amikor a himalájai határvonal vitái miatt a katonáik összecsaptak. Ez mindkét oldalról számos emberéletet követelt. India ettől kezdve jelentősen növelte a hírszerzési kapacitását, újfajta képességeket vetett be és elkezdett más, Kínával kritikus hatalmakkal is együttműködni a megfigyelési tevékenységben. Újdelhi és Peking kapcsolata 2024-ben elkezdett javulni, de a valódi áttörést ez sem hozta meg az áttörést a bizalmat illetően. A felek több gesztust is gyakoroltak a másik felé: például újraindultak a közvetlen repülőjáratok, újra mehetnek Tibetbe indiai zarándokok, India kiad turistavízumot kínai állampolgároknak. Narendra Modi indiai miniszterelnök még el is látogatott a régi riválishoz, jelezve jószándékát.

A felszínen látható enyhülés azonban nem terjedt ki minden területre, az indiai hírszerzési tevékenység továbbra is potenciális veszélyforrásként tekint Kínára.

A kutatás megállapítása, hogy ez elvezethet a nyílt feszültség fokozódásához. A két ország hosszú évtizedek óta egymás legfőbb riválisának számít, kifejezetten a himalájai határvonalon feszülnek össze. Az ellenségeskedés korábban háborúhoz is vezetett, mivel Peking a teljes tibeti régiót a saját területének vallja, ennek fontos stratégiai megfontolásai vannak. Újdelhi a saját védelmi-biztonsági szempontjait tekintve ezt nem fogadja el, ez pedig időszakosan felújítja a feszültségeket. Legutóbb 2020-ban került sor erre, amikor a Galwani-völgyben éles lőfegyverek nélkül, többnyire botokkal és kövekkel estek egymásnak a két ország katonái. Azóta Peking olyan hivatalos térképet is kiadott, amelyen egyértelműen a saját területüknek ábrázolnak több területet, amely most India ellenőrzése alatt áll. Újdelhi ezt fenyegetésként tekintette, amely tovább fokozta a feszültséget a felek között.

Címlapkép forrása: Sajad Hameed/NurPhoto via Getty Images