GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
Hetente frissülő országos térképen követhető, milyen mélyen húzódik a talajvíz, és mennyire tér el a harmincéves átlagtól.
Magyarország jelentős részén már nemcsak a felszínen látszanak a tartós szárazság következményei. Egyre több térségben süllyed a talajvíz, miközben a csapadékosabb időszakok sem feltétlenül képesek pótolni az előző években kialakult hiányt. Most bárki megnézheti, milyen adatokat mértek a lakóhelyéhez legközelebb található megfigyelőkutakban.
Az országos térképen az aktuális talajvízszint mellett az is látható, hogy az érték mennyire tér el az 1991 és 2020 közötti harmincéves időszak havi átlagától. A felületen településre és címre is rá lehet keresni, így néhány kattintással megtalálható a kiválasztott területhez legközelebbi mérési pont – mutatta be a lehetőséget a VAOL.
A rendszer az Országos Vízügyi Főigazgatóság talajvízfigyelő hálózatának adataira épül. Az ország különböző pontjain működő kutak segítségével folyamatosan mérik, milyen mélységben található a víz a felszín alatt. Az eredményekből nemcsak a pillanatnyi állapot, hanem a vízszint változásának iránya is kirajzolódhat.
Az OVF interaktív felületén különböző színek jelzik a talajvíz mélységét. Van, ahol a víz néhány tíz centiméterrel a felszín alatt elérhető, máshol azonban több mint tíz méter mélyen található.
Az egyes mérőpontokra kattintva megjelenik a kút azonosítója, települése, mélysége és peremének tengerszint feletti magassága. Az előző hetek adatai szintén elérhetők, így megfigyelhető, hogy az adott térségben emelkedik, stagnál vagy tovább süllyed a talajvíz. A térképet rendszerint hetente, hétfő hajnalban frissítik.
Az adatok ugyanakkor nem azt mutatják meg, pontosan milyen mélyen áll a víz egy kiválasztott ház, kert vagy mezőgazdasági terület alatt. A számok a környékbeli mérőkutakból származnak, ezért egy nagyobb térség állapotáról adnak képet. A vízügy arra is figyelmeztet, hogy nyers, még nem ellenőrzött, tájékoztató jellegű eredmények jelennek meg, amelyekből önmagukban nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
A talajvíz utánpótlása elsősorban a beszivárgó csapadékból származik, de egyes területeken a folyók, tavak és csatornák is befolyásolják. A tartós szárazság, a magas párolgás, a növényzet vízfelhasználása és az emberi vízkivételek azonban egyaránt apasztják a felszín alatti készleteket.
Békés vármegyében például több helyen kiszáradtak vagy használhatatlanná váltak a háztartási kutak. A térségben a talajvíz másfél–két méterrel, egyes mérési pontokon pedig akár 2,3 méterrel is mélyebbre került az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest – írta korábban a Világgazdaság.
A talajvíz tartós süllyedése nemcsak a kutakat és a mezőgazdaságot veszélyeztetheti. A felszín alatti készletek a vizes élőhelyek, az erdők és a kisebb vízfolyások fennmaradásához is hozzájárulnak. Ha a vízszint hosszabb időre alacsonyan marad, tovább gyorsulhat a talaj kiszáradása, romolhatnak a termelési feltételek, és egyre nehezebbé válhat a korábban elveszített készletek pótlása.
Magyarország területének mintegy 99 százalékát súlyos vagy rendkívüli aszály sújtja, miközben az Alföld jelentős részét az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Az ország több mint negyedét olyan mély fekvésű területek alkotják, amelyek természetes állapotukban képesek lennének visszatartani a csapadékot, vizes élőhelyeink mintegy 80 százaléka azonban eltűnt az elmúlt évszázadokban. Ebben jelentős szerepet játszott a mintegy 40 ezer kilométeres
csatornahálózat: a hosszú időn át alkalmazott lecsapolás hozzájárult a talajvízszint csökkenéséhez, a termőföld kiszáradásához és a helyi csapadékképződés esélyének romlásához. Magyarországnak ezért a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell helyeznie a hangsúlyt – mondta a lapunknak Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője.
Napi