A kamara szerint a következő hónapokban dől el, hogy szervezeti és erkölcsi értelemben is végbemegy-e a várva várt rendszerváltás az egészségügyben. Ehhez azonban nem elegendő a finanszírozást és a struktúrát átalakítani, hanem szakítani kell azzal a korábbi irányítási kultúrával, amelyben a politikai akarat felülírta a szakmai szempontokat, és a problémamegoldás helyett a felelősséghárítás dominált. Ennek fényében a MOK kifogásolja, hogy több olyan kórházigazgató is a pozíciójában maradt, akikkel szerintük lehetetlen felépíteni az új rendszert.

Az értékelés rámutat, hogy az új vezetés munkáját erősen nehezíti a korábbi, Belügyminisztériumhoz tartozó időszakból örökölt struktúra.

A háttérintézmények – mint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) – önálló működése korábban szinte ellehetetlenült. Szemléletes példa a múltbeli anomáliákra, hogy a NEAK és az OKFŐ még az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) sem fért hozzá, így az adatokat nem tudták érdemben összekapcsolni a finanszírozási információkkal.

A MOK elismeri, hogy száz nap után még csak korlátozottan mérhetők az eredmények, hiszen az új kormánynak egy évtizedek óta romló rendszert kellett átvennie.

• A pozitívumok közé sorolják az önálló egészségügyi minisztérium felállítását, a háttérintézmények átalakításának megkezdését, valamint az alapellátás, a népegészségügy és a digitális egészségügy önálló államtitkársági szintre emelését.
• Üdvözlik az arcfelismerő kamerák leszerelését, a gyógyszerek áfájának eltörlését és a méltányossági gyógyszerfinanszírozás állami kézbevételét.
• Kifejezetten jó iránynak tartják az átláthatóság javítását, amely a kórházak nyilatkozati tilalmának feloldásában és a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságra hozatalában mutatkozott meg.

A kedvező intézkedések mellett azonban a köztestület világos, az egészségügyi dolgozók számára is érthető és megvitatható tervet vár a strukturális és finanszírozási reformokról.

Kulcskérdésként tekintenek arra, hogy az új kormány pontosan mire és milyen eloszlásban fordítja a választási programban ígért évi 500 milliárd forintos többletforrást.

• Hiányolják az ellátórendszer jelenlegi állapotának átfogó felmérését, amely kiindulópontként szolgálhatna a későbbi eredmények méréséhez.
• Szintén várják a magán- és állami szektor összefonódását vizsgáló átvilágítások eredményeit, valamint egy nyilvános ütemtervet az értéküket vesztett orvosi bérek rendezésére.
• Elvárják továbbá az egészségügyi szolgálati jogviszony vitatott pontjainak – például a dolgozók vezénylésének, a szabadságok kiadásának és az ügyeleti idő elszámolásának – felülvizsgálatát.

A MOK mindemellett megjegyzi, hogy az orvosok önrendelkezését biztosító kamarai jogkörök visszaadása a vártnál lassabban halad. A köztestület száznapos értékelésére Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfő este már reagált, kedden pedig sajtótájékoztató keretében jelenti be a kormány további intézkedéseit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.