GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 22 percnyi olvasás
Nincs nagy mozgás kedden a forint árfolyamában, így a magyar fizetőeszközt a dollárral szemben a 311-es, míg az euró ellenében a 363-as szintek környékén jegyzik. A befektetők ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) délutáni kamatdöntésére, az iráni fejleményekre és az amerikai kötvénypiaci aggodalom alakulására figyelnek. Eközben az amerikai dollár gyengélkedik a főbb devizákkal szemben, miközben a befektetők az Irán elleni szankciók szigorítását, valamint a hosszú lejáratú állampapírhozamok mérséklésére tett legújabb lépéseket elemzik.
Másfél havi csúcsa közelében kezdi a napot a forint az amerikai dollárral szemben, a kurzus 311,3 forint körül ingadozik a reggeli órákban.
Az euró árfolyama szintén stabil, most épp 362,9 forint környékén alakul a közös európai fizetőeszköz jegyzése.
A forint árfolyama ma több fontos hazai és nemzetközi eseményre is reagálhat:
Az euró-dollár árfolyam éjjel enyhén emelkedett, és 1,1668 dolláron forgott, megközelítve a múlt héten elért háromhavi csúcsot. Reggelre 1,1657-ig korrigált vissza a kurzus.
A font 0,1 százalékos erősödéssel 1,3639 dollárra drágult, ami szintén féléves csúcsának felel meg. A dollár árfolyamát a hat főbb devizával szemben mérő dollárindex minimálisan, 98,96 pontra süllyedt az ázsiai kereskedési időszakban, így az előző napi 0,16 százalékos emelkedést követően nem tudta megőrizni lendületét.
Scott Bessent pénzügyminiszter hétfőn bejelentette az Irán elleni szankciók kiterjesztését, és figyelmeztette az érintett országokat, hogy szakítsák meg üzleti kapcsolataikat Teheránnal, különben kizárhatják őket a dolláralapú pénzügyi rendszerből. Ray Attrill, a National Australia Bank devizastratégiai vezetője szerint
a bejelentés némi dollárerősödést váltott ki, mivel több piaci szereplő megelőző céllal vásárolt amerikai devizát az esetleges korlátozások előtt.
A kanadai dollár jegyzése 1,3844 körül stagnált, miután az előző kereskedési napon 0,6 százalékot gyengült azt követően, hogy a kereskedelmi tárgyalások zátonyra futásával Washington a kanadai termékekre kivetett vámok emelésével fenyegetőzött.
A japán jen kismértékben erősödött a dollárral szemben, így a jegyzés 159,21-ig süllyedt, ám ezzel együtt is elveszítette a korábbi jegybanki intervenció során szerzett nyeresége nagy részét, bár a 164 körüli több évtizedes mélypontjától továbbra is távol maradt.
Az amerikai állampapírpiac némi támaszt kapott abból az értesülésből, miszerint az amerikai kincstár a készpénztartalékainak egy részét hosszabb lejáratú kötvények visszavásárlására fordíthatja a finanszírozási költségek mérséklése érdekében. Bessent már a múlt héten meglepte a piacot azzal a bejelentéssel, hogy megduplázza a negyedéves, hosszú lejáratú kötvényvisszavásárlások méretét, miután a hozamok közel két évtizedes csúcsra ugrottak. A megkönnyebbülés ugyanakkor korlátozottnak bizonyult, a tízéves referenciahozam 4,704 százalékon, a kétéves pedig 4,246 százalékon alakult.
A piacok most kiemelten figyelnek Kevin Warsh Fed-elnök pénteki, Jackson Hole-i bemutatkozó beszédére, amelytől a hozamok közelmúltbeli megugrásával, valamint a jegybank függetlenségével kapcsolatos iránymutatást várják. Sim Moh Siong, az OCBC devizastratégája kiemelte, hogy
a Fed reakciófüggvényét és inflációs elkötelezettségét övező bizonytalanság korlátozza a dollár erősödési lehetőségét.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A magyar gazdaság növekedési problémáira nem elég új beruházásösztönző programokkal válaszolni: kiszámíthatóbb szabályozásra, alacsonyabb ipari energiaárakra és gyorsabb munkaerőpiaci alkalmazkodásra van szükség – áll a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss állásfoglalásában. A testület értékelése szerint Magyarország gazdasági vonzerejét ma már nemcsak az adók és támogatások, hanem legalább ennyire a jogbiztonság, az energiaárak és a szakember-ellátottság határozzák meg, így különösen ezen területeken lesz fontos a reformok mielőbbi megkezdése.
A Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozta véleményét a 2026-os költségvetési törvényjavaslatról, amely 7,5 százalékos ESA-hiánnyal és 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutatóval számol. A háromfős testület megállapította, hogy a tervezett számok a módosított fiskális szabályok alapján megfelelnek a jogszabályoknak, ugyanakkor több kockázatra is figyelmeztetett, köztük az optimista árfolyam-feltételezésre és a GDP-előrejelzés bizonytalanságaira. A Tanács egyúttal óvatosan ugyan, de üzent az új kormánynak, a hiánycélnak ugyanis a 3%-os szinthez kellene tartania.