Magyar Péter szombaton úgy fogalmazott, „meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését.”

A Momentum már a 2024-es EP-választásra csökkentette volna a korhatárt

Az akkor még parlamenti párt Momentum 2023-ban nyújtott be Alaptörvény-módosító javaslatot, amelynek elfogadásával a 2024-es európai parlamenti választáson már a 16-17 évesek is szavazhattak volna. Az előterjesztést a Fidesz-KDNP-s kormánytöbbség nem támogatta. A Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX petíciót is indított a választói korhatár csökkentéséért.

A Momentum érvkészlete részben hasonlított a miniszterelnök szombati posztjában felvetett szemponthoz. A 2023-as javaslatban kifejtették:

Egy tizenhatodik életévét betöltött fiatal a hatályos magyar jogszabályok alapján már vállalhat munkát, közteherviselési kötelezettség terhelheti, de akár házasságot is köthet. A fiatalok napjainkban egyre fogékonyabbak a közéleti ügyek iránt, és igényt tartanak arra, hogy elmondhassák véleményüket, hiszen a törvényhozói hatalom által hozott döntések az ő életüket, jövőjüket is befolyásolják. A fiataloknak demokratikus jogot kell biztosítani tehát arra, hogy részt vehessenek azon jelentős folyamatokban, melyek során az egész társadalmat érintő ügyekben az ő érdekeiket is képviselő személyek kerülnek megválasztásra.

A Momentum a korhatár-csökkentés fokozatos bevezetését szorgalmazta, első alkalommal a 2024-es EP-választásokon alkalmazva: „Mivel jelenleg a magyar választási rendszer egészétől idegen az a fajta megközelítés, hogy a választásra való jogosultság a tizenhatodik életév betöltéséhez kötődjön, ezért annak fokozatos bevezetését javasoljuk. Így elsőként – ezen módosító javaslat alapján – az európai parlamenti képviselők választása vonatkozásában illetné meg e jogosultság a fiatalokat Magyarországon, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a későbbiekben ez valamennyi választásra kiterjedjen.” A TizenX nemzetközi példákat is beemelt a 2023-as kampányába, amikor közölte: „Egy magyar fiatal szava is érjen annyit, mint egy osztrák, belga vagy német társáé!”

A Jobbik 2020-ban dobta be a javaslatot

A Jobbik 2020-ban kezdeményezte, hogy 16 éves korától mindenki élhessen a szavazati jogával Magyarországon. Akkori indoklásuk szerint

a 16 évesek már fiatal felnőttek, nagyon sok információval rendelkeznek, és felelősségteljesen tudnak dönteni a világról, a hazájukról. [...] A fiataloknak igenis beleszólási lehetőséget kell adni a jövőjük alakításába.

A Jobbik javaslata szintén elakadt a fideszes kormánytöbbségen.

Az LMP először az önkormányzati, majd az EP-választásokon érvényesítette volna az új korhatárt

Az LMP 2017-ben módosította volna az Alaptörvényt, csökkentendő a választási korhatárt.

Kanász-Nagy Máté, aki akkor az LMP szóvivője volt, többek között az osztrák és a skót gyakorlatra hivatkozott.

+1: KDNP-s politikus is felvetette a korhatár csökkentését

Visszatekintve az elmúlt tizenhat évre talán meglepőnek tűnik, de 2011-ben még egy KDNP-s politikus is felvetette a választójog korhatárának 18-ról 16 évre történő csökkentését. Az alkotmányjavaslatok parlamenti vitájában Stágel Bence arról beszélt,

a korhatár leszállítása melletti legfőbb érv, hogy a közéletet, a politikát így közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz.

Stágel Bence érveit végül nem építette be politikájába az akkori kormánypárti többség, a Fidesz-KDNP többször is leszavazta a választói korhatár csökkentésére irányuló javaslatokat.

(Borítókép: Választások Magyarországpn 2026. április 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)