GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
A szerződést várhatóan 2027-ben kötik meg, végrehajtása pedig körülbelül tizenhat évet vehet igénybe.
Elindult az ignalinai atomerőmű két reaktormagjának elbontását előkészítő nemzetközi tender. Az állami tulajdonú Altra mintegy 400 millió euró, átszámítva hozzávetőleg 157 milliárd forint értékben keres vállalkozókat a műszaki tervezésre, az engedélyeztetésre, a speciális berendezések szállítására, a bontásra és a keletkező radioaktív hulladék kezelésére – írta az Euractiv.
A szerződést várhatóan 2027-ben kötik meg, végrehajtása pedig körülbelül tizenhat évet vehet igénybe. A projektet az Európai Bizottság finanszírozza az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt ignalinai leszerelési alapból.
Az első fizikai bontási munkák a jelenlegi tervek szerint 2028-ban kezdődhetnek.
A két reaktormag egyenként 21-szer 21 méter széles és 25 méter mély aknában található. A grafittömbökből, az azokat körülvevő szerkezetekből és töltőanyagokból összesen mintegy 25 ezer tonnát kell szétszerelni.
Az anyag jelentős része hosszú élettartamú radioaktív hulladék, ezért a munkát külön erre a célra kifejlesztett, részben távolról irányítható és robotizált eszközökkel kell elvégezni. A sugárzási környezet miatt több műveletet emberek közvetlen jelenléte nélkül hajtanak majd végre. A projektnek nincs kész forgatókönyve:
RBMK–1500-as reaktort még sehol a világon nem bontottak el. A munkálatok során kidolgozott technológiákat később más grafitmoderátoros atomerőművek leszerelésénél is felhasználhatják.
Ignalinában működött a világ két legerősebb RBMK típusú reaktora. A kizárólag ebben az erőműben megépített blokkok eredeti villamos teljesítménye egyenként 1500 megawatt volt, amelyet később biztonsági okokból 1300 megawattra csökkentettek.
A létesítmény első blokkját 2004-ben, a másodikat 2009-ben állították le. Litvánia az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltételeként vállalta a csernobilihez hasonló, szovjet tervezésű reaktorok bezárását. Az utolsó kiégett fűtőelemeket 2022-ben szállították át a reaktorépületekből az ideiglenes tárolóba.
A litván iránnyal szemben Magyarország nem bezárná, hanem tovább működtetné meglévő atomerőművét. Magyar Péter miniszterelnök vasárnap Pakson arról beszélt, hogy aki valóban meg akarja védeni a klímát, az nem lehet atomenergia-ellenes.
A kormányfő szerint azok az európai országok, amelyek az atomellenes lobbi hatására leállították erőműveiket, drágább és kiszámíthatatlanabb energiaellátással, valamint nagyobb külső függőséggel szembesültek. Úgy vélte, Paks nélkül Magyarország
is radikálisan emelkedne. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hozzátette, hogy a kormány mindent megtesz a Paksi Atomerőmű négy működő blokkjának biztonságos és gazdaságos, további húsz éven át tartó üzemeltetéséért.
A két erőmű műszakilag nem azonos: Ignalinában RBMK–1500-as, Pakson VVER–440-es reaktorok működtek, illetve működnek. A két ország döntése mégis éles ellentétet mutat. Miközben Litvánia óriási költséggel számolja fel szovjet nukleáris örökségét, Magyarország ugyanezen korszak technológiájára épülő blokkjait akár a 2050-es évekig rendszerben tartaná.
Orbán Anita élő adásban mondta el a tévében, hogyan válik le Magyarország az orosz energiáról: Kapitány István irányít, Lavrovval nem beszélt – „Paks II. szerződésébe semennyire nem láttam bele”
A magyar energiapolitika irányítása nem a Külügyminisztériumhoz, hanem a Kapitány István vezette gazdasági és energetikai tárcához tartozik. Orbán Anita külügyminiszter szerint minden külső függőséget meg kell szüntetni ahhoz, hogy Magyarország valóban szuverén legyen, de az orosz energia kiváltásának konkrét módjáról az összkormányzati döntés után a diplomáciának kell tárgyalnia.
Napi