GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 25. 4 percnyi olvasás
Már csak néhány napja maradt Magyarországnak arra, hogy teljesítse az uniós helyreállítási pénzekhez...
Magyarország minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió még az Orbán-kormány idején fagyasztott be jogállamisági, korrupciós és közbeszerzési problémák miatt.
A Politico információi szerint már nem az a fő kérdés, hogy történik-e jelentős pénzfelszabadítás, hanem inkább az, hogy a rendelkezésre álló összeg mekkora részét sikerül az utolsó pillanatban megszereznie Magyarországnak. A lapnak két, névtelenséget kérő uniós tisztviselő azt mondta, Budapest jelenleg jó úton halad a pénzek megszerzése felé. A kritikus dátum augusztus 31.
Május 29-én Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: megállapodás született egy olyan reformcsomagról, amelynek teljesítése esetén Magyarország mintegy 16,4 milliárd euró korábban befagyasztott uniós forráshoz férhet hozzá.
Ebből körülbelül 10 milliárd euró a koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF-ből) származik, további 6,4 milliárd euró pedig kohéziós forrás. Brüsszel tehát politikailag megállapodott a pénzek felszabadításának útjáról, de a kifizetések feltételekhez kötöttek.
Az Európai Bizottság júliusban külön hangsúlyozta, hogy a pénz nem pusztán a magyar kormány ígéretei vagy egyes törvények elfogadása alapján érkezik meg, hanem a reformok végrehajtását és a vállalt mérföldkövek teljesítését is ellenőrizni kell.
Az uniós szabályok értelmében a tagállamoknak 2026. augusztus végéig végre kell hajtaniuk a helyreállítási tervükben szereplő reformokat és beruházásokat. A határidő nem magyar sajátosság: az egész, eredetileg a járvány utáni gazdasági talpra állásra létrehozott program kifut.
Magyarország helyzete azonban különleges, mert az Orbán-kormány alatt a pénzek jelentős részének kifizetését 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséhez kötötték. Ezek többek között a korrupcióellenes intézményrendszerre, a közbeszerzésekre, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az uniós költségvetés védelmére vonatkoztak.
A Tanács július 10-én már jóváhagyta Magyarország átdolgozott helyreállítási tervét. Az új program körülbelül 10 milliárd euró kifizetését teheti lehetővé, ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és mintegy 3,5 milliárd euró hitel.
A terv még augusztusban is változott: az Európai Bizottság magyar RRF-oldalán már külön „Updated Recovery and Resilience Plan - August 2026” dokumentáció szerepel, a Tanács nyilvántartásában pedig augusztus 20-án újabb magyar melléklet jelent meg.
Tarr Zoltán kulturális miniszter a Politicónak arról beszélt, hogy több minisztériumban gyakorlatilag minden energiát az uniós feltételek teljesítésére összpontosítanak.
A tárcavezető arra számít, hogy bizonyos, már nem teljesíthető vagy elbukott mérföldkövek miatt egy kisebb összeget végül visszatarthat az Európai Bizottság, de szerinte a pénz döntő része megérkezhet.
A miniszter azt mondta, a kormány információi szerint Brüsszel elégedett az eddig megtett lépésekkel.
Magyarország korábban már körülbelül 920 millió euró REPowerEU-előfinanszírozást kapott. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentésének számítása szerint ezért a még lehívható RRF-forrás mintegy 9,1 milliárd euró, amelyből nagyjából 6,4 milliárd euró támogatás és 2,7 milliárd euró kedvezményes hitel.
A kohéziós források az Európai Unió normál, többéves költségvetéséből származnak, és többek között közlekedési, környezetvédelmi, vállalkozásfejlesztési, foglalkoztatási és regionális beruházásokat finanszíroznak.
A magyar gazdaság számára ezek különösen fontosak. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a 2021–2027-es időszakban 19,6 milliárd eurónyi kohéziós támogatás áll Magyarország rendelkezésére, ami nemzeti társfinanszírozással együtt 24,3 milliárd eurónyi beruházást jelenthet. A kiválasztott projektek értéke 2026 márciusára a teljes keret 58,8 százalékát érte el.
A májusi megállapodás ebből a rendszerből körülbelül 6,4 milliárd euró korábban blokkolt forrást érint. Itt azonban nincs olyan helyzet, hogy decemberben egyszerre megérkezik több milliárd euró.
Az OECD Magyarországról szóló összefoglalója szerint az RRF-források megfelelő teljesítés esetén egy nagy kifizetéssel érkezhetnek, míg a kohéziós pénzek fokozatosan folynak be, amikor Magyarország benyújtja az elszámolható kiadásokról szóló számlákat az Európai Bizottságnak.
A májusi alku ráadásul nem zárta le valamennyi Magyarország és Brüsszel között fennálló pénzügyi vitát. Az MNB számításai szerint a kohéziós pénzekből nagyjából egymilliárd eurónyi összeg maradt a jelenlegi megállapodáson kívül, elsősorban a korábbi gyermekvédelmi törvényhez kötődő uniós kifogások miatt. Az OECD külön mintegy félmilliárd euró olyan kohéziós forrást azonosít, amely továbbra is közvetlenül ehhez a jogvitához kapcsolódik. Vagyis még a mostani folyamat teljes sikere sem jelentené azt, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között minden korábbi pénzügyi konfliktus megszűnt.
Az elmúlt években az volt a probléma, hogy nem jött az uniós pénz. Most már azt is mérlegelik az uniós intézmények, hogy mi történik akkor, ha rövid idő alatt hatalmas összeg zúdul a magyar gazdaságra.
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke arra figyelmeztetett: amikor egy országot arra kényszerít az idő, hogy rendkívül gyorsan költsön el nagy mennyiségű pénzt, óhatatlanul megjelennek azok is, akik vissza akarnak élni a lehetőséggel. Biró szerint ráadásul több olyan ügy is újra előkerült, amelyet az Integritás Hatóság már az előző kormány alatt jelzett.
A Politico példaként említi azt a körülbelül 650 ezer eurós szerződést, amelyet állítólag pályáztatás nélkül egy vezető fideszes politikus testvéréhez kötődő szereplő kapott, és amelynek árát az Integritás Hatóság a piaci ár több mint ötvenszeresére becsülte. A lap ugyancsak felidézi a 275 millió eurós, részben uniós finanszírozású Gondosóra-program ügyét, amelyben költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás.
Az Integritás Hatóság elnöke ugyanakkor még nem adott egyértelmű bizonyítványt a Magyar-kormány korrupcióellenes politikájáról sem. Azt mondta, annak eredményeit inkább 2027-ben lehet majd megfelelően értékelni.
A következő napok tehát elsősorban arról döntenek, hogy Magyarország jogosulttá válik-e a helyreállítási pénzek kifizetésére. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy szeptember 1-jén megjelenik 9-10 milliárd euró a magyar állam számláján.
Az MNB által ismertetett uniós menetrend szerint a kifizetési kérelmek benyújtására szeptember végéig van lehetőség. A jelenlegi szabályok szerint az RRF-ből történő tényleges folyósítás végső határideje pedig 2026. december 31.
Az OECD arra számít, hogy amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a helyreállítási források fennmaradó része egy nagy decemberi kifizetésben érkezhet Magyarországra.
Napi