GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 8 percnyi olvasás
A magyar gazdaság növekedési problémáira nem elég új beruházásösztönző programokkal válaszolni: kiszámíthatóbb szabályozásra, alacsonyabb ipari energiaárakra és gyorsabb munkaerőpiaci alkalmazkodásra van szükség – áll a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss állásfoglalásában. A testület értékelése szerint Magyarország gazdasági vonzerejét ma már nemcsak az adók és támogatások, hanem legalább ennyire a jogbiztonság, az energiaárak és a szakember-ellátottság határozzák meg, így különösen ezen területeken lesz fontos a reformok mielőbbi megkezdése.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) – mintegy 900 tagvállalat képviseletében – három területen - az általános versenyfeltételekben, az energiapolitikában és a munkaerőpiaccal kapcsolatban - fogalmazott meg konkrét gazdaságpolitikai javaslatokat a Tisza-kormány számára.
A dokumentum a magyar gazdasági helyzet értékelésével kezdődik, amely megállapítja, hogy
2023 és 2025 között a GDP reálértelemben gyakorlatilag nem nőtt, miközben a beruházási aktivitás jelentősen csökkent.
A kamara szerint a növekedés újraindításához nem elsősorban rövid távú beavatkozásokra, hanem strukturális reformokra van szükség. A testület által kiadott dokumentum mindezek után expliciten kimondja, hogy
a német tagvállalatok legfontosabb igénye a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben a kiszámíthatóság, amely mostanra az egyik fő versenyképességi tényezővé vált.
A DUIHK által képviselt vállalatok szerint Magyarországnak mindenekelőtt az intézményrendszer minőségében, a jogbiztonságban és a beruházási környezet kiszámíthatóságában kell javítania.
A kamara szerint ezek ma már legalább olyan fontos telephelyválasztási tényezők, mint az adókedvezmények vagy az egyedi beruházási támogatások.
A dokumentum számos konkrét ajánlást is megfogalmaz, mint például:
A DUIHK szakértői szerint ezekre azért van szükség, mert
a szabályozási környezet gyakori változása és nem egységes alkalmazása növeli a vállalatok költségeit, leköti a menedzsmentkapacitásokat, és elriasztja a hosszú távú beruházásokat.
A javaslatcsomag megállapítja, hogy Magyarország versenyképességének javításához vissza kellene térni a piaci alapú gazdaságpolitikai eszköztárhoz. A kamara ezért azt javasolja, hogy az állam csökkentse a vállalatok operatív működésébe történő beavatkozásokat, így
A kamara ezek mellett támogatná
A dokumentum külön említi, hogy a különadók megszüntetése különösen a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor, az építőipar és az energetika esetében lenne fontos.
A kamara szerint az uniós tagság a magyar gazdaság egyik legfontosabb támasza, mivel az EU belső piaca vásárolja meg a magyar export háromnegyedét, valamint a magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések több mint fele is uniós székhelyű vállalatoktól érkezett.
Éppen ezért a DUIHK szerint a magyar gazdaság újraélesztéséhez szükséges
A kamara szerint az uniós források visszatartása az elmúlt években érzékelhetően fékezte a magyar gazdaság növekedését, ezért az EU-val való kapcsolat rendezése nem politikai mellékszál, hanem közvetlen gazdasági kérdés.
A DUIHK közgazdászai úgy vélik, hogy a hazai növekedés felpörgetésének kulcsfeltétele a makrogazdasági stabilitás helyreállítása is.
Ezt a szakértők szerint stabil devizaárfolyammal és költségvetési politikával teremthető meg, a nyilvános euróbevezetési terv pedig hosszú távú hitelességi horgonyként segítheti a gazdasági-üzleti bizalom helyreállását.
A kamara által kiadott dokumentum kiemeli, hogy az euróbevezetés számos előnnyel járna mind makrogazdasági, mind vállalati szempontból, a konkrét keretek kialakításához azonban erősebb vállalati párbeszédet és több egyeztetést javasolna.
A DUIHK állásfoglalásának egyik legkonkrétabb része az energiaárakról szól, a kamara szerint ugyanis Magyarországon az ipari villamosenergia-árak jelentősen meghaladják az uniós átlagot.
A 2025-ös évet tekintve a kkv-knál 22 százalékos, a nagyfogyasztóknál 31 százalékos volt a hazai felár az európai uniós átlaghoz képest.
A kamara szerint a magas árak mögött nemcsak piaci okok – például a magyar termelési mix, az importfüggőség vagy a régiós nagykereskedelmi árak – állnak, hanem jelentős szabályozási költségek és keresztfinanszírozások is.
A szakértők szerint ráadásul az ipari fogyasztók több olyan tételt is viselnek, amely nem közvetlenül a saját fogyasztásukból fakad:
ilyen a régi megújulóenergia-támogatási rendszer, vagyis a KÁT költsége, a lakossági távfűtési kompenzáció finanszírozása, valamint a lakossági villamosenergia-tarifák alacsonyan tartásából fakadó hálózati keresztfinanszírozás. A DUIHK állásfoglalása alapján utóbbi a magasabb feszültségszinteken az ipari felhasználókra körülbelül 300 millió euró, vagyis 107,4 milliárd forint többletterhet rak.
A kamara becslése alapján a szabályozási oldalról befolyásolható elemek a villamosenergia-számla 25–31 százalékát teszik ki az áfa és a nagykereskedelmi ár nélkül, melyek korrekciója akár 5–10 százalékkal csökkenthetné az ipari villamosenergia-árakat.
A magas ipari energiaárak által okozott versenyképességi problémák miatt a DUIHK állásfoglalása több konkrét beavatkozási lehetőséget is felvet. A szakértők a hálózati díjak esetében azt javasolják, hogy a terheket a tényleges költségokozás alapján osszák el a fogyasztói csoportok között,
vagyis ne az ipari fogyasztók finanszírozzák a lakossági díjak mesterségesen alacsony szinten tartását.
A KÁT-rendszer esetében a kamara szerint közelebb kellene vinni a támogatási mechanizmust a piaci logikához: negatív árú órákban ne járjon változatlan kompenzáció a termelőknek, vizsgálják felül a 2022-es „ki- és visszalépési” mechanizmusból származó többlethozamokat, és ösztönözzék a naperőművek akkumulátoros tárolóval való kiegészítését.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernél a DUIHK közgazdászai szerint az a fő gond, hogy a 2025-ös szabálymódosítások után a kereskedők kötelezettségeik jelentős részét lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelesített energiamegtakarításokkal kötelesek teljesíteni. Ez gyengíti az ipari energiahatékonysági beruházások ösztönzését, ezért a kamara a lakó- és nem lakóépületi energiamegtakarítások aránytalan megkülönböztetésének megszüntetését, valamint kiszámíthatóbb, legalább több évre előre tervezhető szabályozást kér. A dokumentum szerint az EKR módosításával az ipari fogyasztók energiaköltségei akár 9 milliárd forinttal is csökkenhetnének.
A kamara emellett az ipari energia-önellátás erősítését is fontosnak tartja.
Ennek részeként enyhítené a szélenergia-termelés szabályozási korlátait, megteremtené az agro-fotovoltaikus rendszerek szabályozási keretét, és célzottan támogatná az ipari telephelyi akkumulátoros energiatárolást. A szélenergia azért kap külön hangsúlyt a német vállalatok ajánlásaiban, mert termelési profilja jól kiegészítheti a magyar naperőművi kapacitásokat: télen, este, éjjel és kora reggel is képes termelni, vagyis éppen akkor, amikor a napenergia kevésbé áll rendelkezésre.
A DUIHK közgazdászainak állásfoglalásában a harmadik nagy reformterület a munkaerőpiac és az oktatás. A testület szakértői szerint a képzett, különösen műszaki szakemberek rendelkezésre állása mára Magyarország egyik legfontosabb versenyképességi tényezője lett, a fokozódó szakemberhiány ugyanakkor már most termelési zavarokat okoz, növeli a bérnyomást, és rontja a magyar telephelyek vonzerejét.
A kamara szerint a fő probléma az, hogy a technológiai átalakulás gyorsabb, mint a kompetenciák fejlesztése,
azaz az automatizáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban terjed, miközben az oktatási és képzési rendszer lassabban alkalmazkodik. A DUIHK ezért nem egyszerűen több képzést javasol, hanem az oktatási rendszer működésének átalakítását: a rendszernek kevésbé az évfolyamokra és életkorra, sokkal inkább a tényleges kompetenciaszintre kellene épülnie.
A javaslatcsomag szerint az alapkészségek – olvasás, írás, számolás – megerősítése nélkül nem lehet érdemi technológiai szintlépést elérni, amit a MINT/STEM-kompetenciák korai fejlesztésével, a digitális, robotikai és automatizálási modulok beépítésével, valamint a mesterséges intelligencia kompetenciaalapú oktatásával lehetne megvalósítani. A kamara a projektalapú tanulást és a gyakorlatorientált vizsgarendszert is erősítené, a tanárok továbbképzését pedig iparág-orientáltabbá tenné.
A DUIHK szakemberei szerint a hagyományos, hosszú képzési ciklusok önmagukban már nem elegendők a gyors technológiai változások kezelésére, ezért olyan gyorsabb, moduláris tanulási formákra van szükség, mint például hat hónapos duális kísérleti programok, gyakorlatorientált bootcampek, mikro-tanulási formák és moduláris tanúsítványprogramok. A kamara szerint a formális oktatáson kívül megszerzett kompetenciákat is az eddiginél rugalmasabban kellene elismerni, mert ez gyorsíthatná az átképzést és csökkenthetné a munkaerőhiányt.
A javaslatcsomag ezután a munkaerő-tartalék kérdéseire tér át és megállapítja, hogy
mivel Magyarország több régiójában nem áll rendelkezésre elegendő hazai vagy uniós munkaerő, ezért továbbra is szükség van harmadik országból érkező munkavállalókra.
A DUIHK szerint a külföldi munkaerő hatékonyabb integrálását a képesítések gyorsabb elismerése, valamint a nyelvi, jogi és adminisztratív támogatásának erősítésével tudná leginkább ösztönözni a kormány. A kamara érvelése szerint a képzett munkaerő-tartalék biztosítása nemcsak munkaerőpiaci, hanem beruházási kérdés is, ha ugyanis ha nincs elegendő képzett munkaerő, az korlátozza a termelést, növeli a bérköltségeket, és rontja Magyarország telephelyi vonzerejét.
A DUIHK állásfoglalása alapján a német vállalatok nem egyetlen nagy intézkedést várnak, hanem több területen kiszámítható, egymást erősítő reformokat. A kamara szakértői szerint a magyar gazdaság újraindítása jórészt azon múlik, hogy
A javaslatcsomag végső üzenete az, hogy Magyarország akkor tudja megőrizni beruházási vonzerejét, ha a támogatási politikán túl a működési környezet minőségében is versenyképesebb lesz, ez viszont csak az üzleti bizalom megerősítésén, az energiaárak csökkentésén és a humán tőke fejlesztésén keresztül érhető el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi