Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a pedagógusok nem kapták vissza teljes egészében a sztrájkjogot, amelyet az előző kormány korlátozott. Az új szabályozás szerint ugyanis az 50 százalékos „szolgáltatást” minden gyermek számára biztosítani kell, a végzős osztályok esetében pedig 100 százalékos ellátásra van szükség. Mint mondta, a sztrájktörvény korábban nem határozta meg egyértelműen, hogy a közoktatás a nemzetgazdaság működőképességének fenntartása szempontjából kiemelten fontos ágazatnak minősül-e, amelyben a még elégséges szolgáltatás biztosítása kötelező. Az erre vonatkozó előírás eredetileg az élet- és vagyonvédelem garantálását szolgálta, az előző kormány azonban ezt a szabályt „törvényesen, de önkényesen kiterjesztette” az oktatásra is.

Totyik szerint a gyermekek felügyeletének biztosításával a szakszervezet is egyetért, ezt eddig is alapvetőnek tartották. A PSZ eredeti célja az volt, hogy állítsák vissza a 2022 előtti szabályozást, amely szerint a feleknek kellett megállapodniuk arról, mi minősül még elégséges szolgáltatásnak. Úgy látja, az új jogszabály valójában csak január 31-ig biztosítja teljes körűen a sztrájkjogot, ezt követően ugyanis a végzős osztályok számára is biztosítani kell az előírt ellátást. A szakszervezeti vezető hozzátette, hogy a kollégiumokban, illetve a fogyatékossággal élő gyermekek ellátása esetében számukra is egyértelmű, hogy a 100 százalékos szolgáltatást biztosítani kell, ebben eddig sem volt vita.

Jó az irány, csak pénz nincs

„Ha rövid időn belül nem történik a kormány részéről intézkedés a nevelést, oktatást közvetlenül segítő kollégák béremelése kérdésében, nagy valószínűséggel be fog következni egy sztrájk” – fogalmazott Totyik Tamás a NOKS-dolgozókról. A nem pedagógus munkakörben dolgozók bére jellemzően a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz igazodik, amelynél mindössze 7 százalékkal magasabb fizetést kapnak, miközben sokuk kiemelten megterhelő vagy magas szintű szaktudást igénylő munkát végez.

Ide tartoznak például a gyógypedagógiai asszisztensek, a felsőfokú végzettségű rendszergazdák és a pénzügyi szakemberek is. Totyik Tamás a helyzet súlyosságát egy finnországi példával érzékeltette: míg ott három gyermekre jut egy pedagógiai asszisztens, Magyarországon egy asszisztens akár 250 gyermekkel is dolgozhat, ezért szerinte ezeknek a munkatársaknak a szerepe kulcsfontosságú az oktatásban.

Én semmi mást nem kívánok a döntéshozóknak, csak egy munkanapot egy gyógypedagógiai asszisztens mellett, és csinálják végig azt, amit ők, mert lelkiekben és fizikálisan rendkívül megterhelő feladatot látnak el

– vetette fel Totyik Tamás. Véleménye szerint az oktatásban hasonló helyzet alakult ki, mint korábban az egészségügyben: miközben a pedagógusok bére egy viszonylag elfogadható szintre emelkedett, a kisegítő és háttérfeladatokat ellátó munkatársak fizetése ettől jelentősen elmarad. Ez komoly bérfeszültséget okoz az intézményekben. Mint mondta, az oktatási kormányzat a felvetésükre arra hivatkozott, hogy a kormányprogram 25 százalékos béremelést irányoz elő ennek a munkavállalói körnek, a legutóbbi egyeztetésen azonban azt közölték velük, hogy erre jelenleg nincs fedezet a költségvetésben.

Totyik Tamás ugyanakkor komoly előrelépésnek tartja, hogy az oktatási intézmények visszakapják az önállóságuk egy fontos elemét. A pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a házirendről mostantól helyben, a tantestületek dönthetnek, a fenntartónak pedig csak akkor kell hozzájárulnia, ha a döntésnek pénzügyi vonzata van. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az intézmények továbbra sem rendelkeznek önálló költségvetéssel, ez a szabadság még korlátozott, ennek ellenére szerinte jelentős változásról van szó.

(Borítókép: Oktatásügyi tüntetés 2023. május 3-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)