EgyébSzerző: Hetzmann Mercédesz 2026. 07. 19. 5 percnyi olvasás
A magyar kormány bejelentette a környezetvédelmi és társaságiadó-szabályok jelentős átalakítását, amely várhatóan jelentős hatással lesz a kínai vállalatokra. Olvass tovább: https://dailynewshungary.com/hungary-china-firms-government-policy/
A magyar kormány bejelentette a környezetvédelmi és társaságiadó-szabályok jelentős átalakítását, amely várhatóan jelentős hatással lesz az ország gyorsan növekvő elektromos járműiparában működő kínai vállalatokra.
A Bloomberg elemzése szerint a reformok egy 17,5 milliárd euró körüli értékű iparágat formálhatnak át, amelynek nagy része az előző kormány alatt a bőkezű állami ösztönzők és a vállalkozásbarát szabályozási környezet révén bővült.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy Magyarország bevezeti az általa az Európai Unió legszigorúbb környezetvédelmi szabályozását, ugyanakkor növeli a környezetszennyező cégek pénzügyi terheit, és eltörli a multinacionális vállalatoknak korábban felajánlott nagyvonalú adókedvezményeket. Az intézkedések a magyar társasági adórendszer szélesebb körű reformjának részét képezik.
A Bloomberg megjegyezte, hogy a változások valószínűleg a kínai gyártókat érintik a legnagyobb mértékben, közülük sokan Magyarországot választották az Európai Unió kapujának, és az országban hozták létre a legnagyobb európai akkumulátorgyártó létesítményeiket, köztük a BYD első uniós gyártóüzemét.
A kormány keményebb álláspontja az akkumulátorgyártás környezeti hatásai miatti növekvő társadalmi aggodalmakat követi. A Bloomberg szerint a nagyszabású akkumulátor-beruházások miatti elégedetlenség, valamint a talaj-, levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatos félelmek közrejátszottak Magyar áprilisi elsöprő választási győzelmében, ami azt tükrözi, hogy széles körben bírálták azt, amit az előző kormányzat enyhe környezetvédelmi szabályozásának tartottak.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy az új kormány zéró toleranciát alkalmaz a környezetvédelmi jogsértésekkel szemben. "Nem lesznek kompromisszumok és nem lesz rugalmas e szabályok betartatása során" - mondta, hozzátéve, hogy a kormány nem hagyja figyelmen kívül a kínai ipari érdekek javára irányuló környezeti jogsértéseket.
A politikai váltás már most is láthatóvá válik számos nagy kínai befektető elleni szabályozási intézkedések révén. A múlt hónapban felfüggesztették a magyar hatóságok a lítium-ion akkumulátorokban használt elválasztófóliákat gyártó kínai Semcorp tevékenységét, miután a debreceni ipari parkban lévő gyára alatt talajvízszennyezést észleltek.
A Semcorp a CATL mellett működik, amely jelenleg egy 7,2 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít – ez a magyar történelem legnagyobb egyedi beruházása. A hatóságok vizsgálatot is indítottak a CATL miatt, miután májusban zöld színű folyadékot észleltek az építkezés közelében.
Ezzel egy időben a rendőrség nyomozást indított a BYD-vel szemben, amiért szegedi építkezéséről illegálisan szállítottak el veszélyes hulladéknak minősített szennyezett talajt. A Környezetvédelmi Minisztérium vezető tisztviselője súlyos környezetvédelmi jogsértésnek minősítette az állítólagos incidenst. A BYD tagadta a vádakat.
A fejlesztések során Kína vezető autógyártója, a BYD Szijjártó Péter volt magyar külügyminisztert nevezte ki külkapcsolati igazgatójának. Szijjártó kormányzása alatt vezető szerepet töltött be az elektromos jármű beruházások Magyarországra vonzásában és a nagy ipari projektek állami támogatásainak koordinálásában. A Bloomberg arról is beszámolt, hogy jelenleg vizsgálat folyik ellene a Kremlhez fűződő állítólagos kapcsolatai miatt.
A Bloomberg szerint a kínai üzleti szféra már elkezdte felfigyelni Magyarország szigorúbb szabályozási megközelítésére. Egy befektetési tanácsadó lemondta a tervezett magyarországi befektetési körútját, miután Debrecen polgármestere nyilvánosan felszólította a környezetszennyező cégeket, hogy hagyják el a várost.
A szigorúbb végrehajtás ellenére Vitézy kitartott amellett, hogy a kormánynak nem áll szándékában gyengíteni Magyarország kapcsolatát Kínával. „Nem az a célunk, hogy szétziláljuk a magyar-kínai együttműködést” – mondta. "Fenn akarjuk tartani a partnerséget, miközben biztosítjuk, hogy mindenki maradéktalanul megfeleljen a magyar és az európai előírásoknak."
A kormány a Budapest–Belgrád vasútvonal folyamatban lévő rekonstrukciójára mutatott rá annak bizonyítékaként, hogy a kínai cégekkel való együttműködés továbbra is érintetlen. A China Railway Engineering Corporation (CREC) által vezetett konzorcium által vezetett projekt most az európai szabványoknak megfelelő vasúti jelzőrendszereket telepít. Vitézy szerint a kínai vállalkozó nagyjából feleannyi idő alatt tudta elvégezni a munkát, mint egy európai cégnél jellemzően.
A szigorúbb szabályozási légkör ellenére a kormány úgy véli, hogy Magyarország vonzereje a nemzetközi gyártókhoz túlmutat a korábbi kormányzatok által kínált ösztönzőkön. A Bloomberg megjegyezte, hogy az ország Európa egyik legerősebb autóipari gyártási ökoszisztémájával rendelkezik, a jelentős gyártóüzemeket a BMW, a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a Suzuki üzemelteti.
Magyar Péter miniszterelnök a hét elején részt vett a Mercedes-Benz kibővített kecskeméti gyárának avatóünnepségén. A Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius állítólag a gyárat a vállalat európai tevékenységének mércéjének nevezte.
Vitézy zárásaként kiemelte a magyarországi autóipari ellátási lánc szoros integrációját, megjegyezve, hogy a Magyarországon gyártott kínai gyártású akkumulátorok jelentős része végül német gyártású járműveket hajt meg.
Napi