origo Politika

Mi állhat a választói korhatár csökkentésének ötlete mögött?

Szerző: origo 2026. 07. 19. 2 percnyi olvasás


Mi állhat a választói korhatár csökkentésének ötlete mögött?

A miniszterelnök a választói korhatár tizenhat évre csökkentését is támogatná. A fiatalok megszólítása ma előnyt jelenthet, de ez az előny nem feltétlenül marad tartós.


– A választói korhatár csökkentését jellemzően a liberális és zöld pártok szokták kezdeményezni, mert azt remélik, hogy ennek a haszonélvezői lesznek, és a fiatalok rájuk szavaznak – mutatott rá az Origónak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai igazgatója. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök szombat délelőtt közösségi oldalán arról írt, ideje lenne kiterjeszteni a fiatalok politikai részvételét. Magyar Péter a választói korhatár 16 évre csökkentését is támogatná, mert úgy véli, a mai tizenévesek többsége már elég érett ahhoz, hogy beleszóljon a közügyekbe.

Magyar Péter a választói korhatár 16 évre csökkentését is támogatná, mert úgy véli, a mai tizenévesek többsége már elég érett ahhoz, hogy beleszóljon a közügyekbe (Fotó: Mediaworks)
Magyar Péter a választói korhatár 16 évre csökkentését is támogatná, mert úgy véli, a mai tizenévesek többsége már elég érett ahhoz, hogy beleszóljon a közügyekbe (Fotó: Mediaworks)

Kiszelly Zoltán szerint a miniszterelnök eszmefuttatása mögött valójában az állhat, hogy közösségi médiás szereplése miatt úgy gondolja, hogy az általa közvetített „életérzéssel” érzelmileg meg tudja szólítani a 16–18 éves korosztályt. Emlékeztetett: sajnos az elmúlt időszakban egyre kisebbek a generációk, de a politikában minden szavazat fontos: ha lejjebb vinnék a korhatárt körülbelül ennyi új választó jelenne meg a rendszerben.

Magyar Péter nyilván azt reméli, hogy akik a következő választásra betöltik a 16. életévüket, rá fognak szavazni. Amennyiben az alkotmány-módosítás már a ciklus közepén megtörténne, a 16 évesek már az európai parlamenti választáson is voksolhatnának

– emelte ki.

A politológus emlékeztetett arra is, a választójog módosítása egy visszatérő jelenség a magyar történelemben: egyszer bővítik a választójogot, majd később szűkítik. – Most egyértelműen bővítésről lenne szó. Utoljára 1945-ben történt hasonló jelentőségű változás, amikor a nők is megkapták a választójogot. Később viszont a kommunisták megfosztották a szavazati jogtól azokat, akik a Horthy-rendszerben párttagok vagy vezetők voltak, ezt a korlátozást pedig később megszüntették – magyarázta.

A választói korhatár csökkentésével Magyar Péter jelenleg jól járna, de hosszútávon már nem biztos

Ugyanakkor a korhatár csökkentése annak a generációnak ad szavazói jogot, amely jellemzően a mindenkori kormányzat ellen lázad. – Ezt lázadó kornak hívják. Így volt régen is, meg most is így van. Az áprilisi választásnál is láthattuk, a fiatalok mindig a fennálló hatalom ellen lázadnak – emlékeztetett, hozzátéve: éppen ezért nem biztos, hogy a kezdeményezés hosszú távon Magyar Péter politikai érdekeit szolgálná.

Ez akár vissza is üthet, mert ma már Magyar Péter a fennálló hatalom része. A nyugati példák azt mutatják, hogy a fiatalok gyakran éppen a fennálló politikai elit ellen szavaznak, így később akár vele szemben is megjelenhet ez a tiltakozó attitűd

 – mondta.

ad

További tartalom Önnek