Orbán Anita Rónai Egonnak a műsor során elmondta, hogy a Tisza-kormány külügyi tevékenységét a „rendrakás” jellemezte az első száz napban, amely a minisztériumban jelentős átalakításokat eredményezett. „Nemcsak belső reformok indultak, hanem Magyarország visszatért nemzetközi szövetségi rendszerébe, beleértve az EU-t, a NATO-t és a regionális együttműködéseket, mint a V4” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor kritikusan megjegyezte, hogy korábban az ország gyakran elszigetelődött a vétók és konfliktusok miatt, amely problémaként erősen jelen volt a diplomáciában.

A visszatérés mellett a misszióvezetői állomány jelentős megújítására is sor került: a 138 misszióvezetőből 34-et hívtak vissza. A döntések során figyelembe vették a vezetők szakmai és politikai hitelességét, valamint képességüket arra, hogy megfelelően képviseljék Magyarország érdekeit. Orbán Anita elismerte, hogy korábban több politikai alapon kinevezett diplomata is jelen volt a külügyi állományban, hozzátéve: „Voltak, igen, volt sok csókos is.”

Új diplomáciai kinevezések és mérhető érdekek

Több új misszióvezető-jelöltről is szó esett. Ablonczy Balázst, a korábbi párizsi kulturális intézet vezetőjét Párizsba, Mitrovits Miklós történészt Varsóba, míg Hajba Tamás tapasztalt Kína-szakértőt Pekingbe jelölték. Az új rendszerben Orbán Anita szerint a legfontosabb követelmények az integritás, az adott ország és nyelv alapos ismerete.

A Magyarország külpolitikai érdekeit érintő kérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy minden lépést az alapján kell mérni, hogy „miért lesz az jó a magyar embereknek.” Elmondása szerint a döntéseknek javítaniuk kell az emberek életminőségét, növelniük a biztonságot, emelniük az ország gazdasági helyzetét és nemzetközi reputációját.

Átvilágítások és visszaélések nyomai

A minisztériumban végzett átvilágításokról Orbán Anita beszámolt: több mint százezer dokumentumot vizsgáltak át, beleértve a diplomataútleveleket és a kormányváró használatát. Mintegy 1400 diplomataútlevelet vontak vissza, és több helyen visszaélési gyanú is felmerült. A koronavírus-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzések dokumentumait is részben sikerült helyreállítaniuk.

A kérdéses ügyek között szerepelt a volt külügyminiszter, Szijjártó Péter és a kínai BYD vállalat közötti kapcsolat is. Orbán Anita rámutatott, hogy egy másik országban ilyen eseteknél gyakran alkalmaznak lehűlési időszakot, amely Magyarországon jelenleg jogilag nincs megfelelően szabályozva.

Kisebbségi jogok és külkapcsolatok

Az interjú egyik legfontosabb része az ukrajnai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás volt. Orbán Anita elmondta, hogy a Külügyminisztérium néhány hét alatt dolgozott ki egy 11 pontból álló javaslatot a kisebbségi jogok rendezésére. Az ukrán kormány ősszel kezdheti meg a megállapodások végrehajtását a parlamentben.

Az orosz energiáról és a Paks II projektről szólva kiemelte, hogy az energiafüggőség Magyarország szuverenitását veszélyezteti. „Az az, amikor nem függünk senkitől” – mondta. Úgy véli, hogy az országnak el kell érnie, hogy döntéseit külső befolyások nélkül hozhassa meg.

Az interjú végén a külügyminiszter a sikeres külpolitika jeleiről beszélt. Szerinte a „kézzelfogható eredmények,” mint a növekvő turizmus és versenyképesség, jelzik majd a változásokat, és azt, hogy Magyarország nemzetközileg erősebb és elismertebb országként folytassa útját.