Albánia miniszterelnökeként eltöltött közel 13 éve alatt először van komoly nyomás alatt Edi Rama. Már több mint egy hónapja albánok ezrei vonulnak az utcára naponta, és a lemondását követelik.

A demonstrálók rontással és korrupcióval vádolják Ramát és kormányát, sokan azt mondják, hogy az albán kormány már hosszú ideje olyan döntéseket hoz, amelyek segítik hatalmon maradni, nem pedig az albán állampolgárok érdekeit szolgálják.

A tiltakozások gyakran kifejezetten Ráma és politikája ellen irányulnak, a fővárosban, Tiranában lévő irodája előtt tüntetők azt kiabálták, hogy "Rama, mondjon le!"

Tiltakozás a „szabadság csodálatos példája” ellen

De valahogy Ramát ez az egész viszonylag nem zavarja. A június elején a németországi Bochumban megrendezett r26 Üzleti és Innovációs Fesztivál kapcsán a DW-nek adott interjújában Rama kitartott amellett, hogy "nincs megbukott a bizalom Albániában".

A tiltakozásokat nem látja országa problémájának, inkább „a szabadság, a tetten érhető demokrácia szép példája”.

Valójában a tiltakozások azt mutatják, milyen messzire jutott Albánia az elmúlt évtizedekben, a szovjet korszak vége óta. Albánia diktatúrája alatt embereket öltek meg azért, mert Tirana utcáin tüntettek, ahol most gyülekeznek.

Az Albánia politikai berendezkedésével kapcsolatos elégedetlenség dühöng, de ezeket a tiltakozásokat először a Vjose-Narta térségében tervezett luxusüdülőhelyek építése miatti harag váltotta ki. Az Adriai-tenger ezen szakasza olyan ritka állatoknak ad otthont, mint a flamingók és a földközi-tengeri szerzetesfóka, és minden évben több millió vándorló madár pihenőhelyeként szolgál. A terület érintetlen természete az, ami annyira vonzóvá teszi a külföldi fejlesztők számára, és a demonstrációkat Vjose-Narta lakóinak tiszteletére "flamingóforradalom"-nak nevezték.

A lakatlan Sazan szigeten és a tengerpart mentén több luxusüdülő felépítését tervezték. Az érintett befektetők között van Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner és befektetési társasága, az Affinity Partners. A várakozások szerint több mint 4 milliárd euró (4,6 milliárd dollár) ment volna a terület fejlesztésére.

"Az én küzdelmem az, hogy Albániát behozzam a közvetlen külföldi befektetéseket" - magyarázta Rama. "Olyan fejlesztések, amelyek nemcsak Albánia számára lesznek nagyszerűek, hanem ajándékok Európának is."

A fejlesztési projektet először 2024-ben jelentették be, és kezdetben elsősorban a környezetvédők panaszkodtak. A mostani tüntetések csak körülbelül egy hónapja kezdődtek, amikor a partvonal egy korábban nyilvános részét elkerítették. Ez oda vezetett, hogy a tüntetők azt mondták, hogy Rama a külföldi befektetők érdekeit helyezte előtérbe saját állampolgáraival szemben.

Privatizációs vádak

De Rama ezt elutasítja. "Nincs a közterület privatizációja" - mondta a DW-nek. – Nincs. Ez hazugság.

Rama a médiával szembeni meglehetősen konfrontatív attitűdjéről ismert, és a DW-nek adott interjúban azt mondja, nem kell garantálnia, hogy a nyilvános helyeket soha ne zárják le, mert a kérdés hibás. Amúgy semmi sem utal arra, hogy ilyesmi tervben lenne – teszi hozzá.

Albániában jelenleg heves vita folyik arról, hogy pontosan hogyan is néznek ki az ország jövőjébe szükséges beruházások, és ez hol jelentené az ország egyedülálló természeti értékeinek eladását. A mostani tüntetések egyik központi szlogenje: „Albánia nem eladó!”

Az elmúlt néhány évben a turizmus egyre fontosabb részévé vált Albánia nemzeti jövedelmének. Az Utazási és Turisztikai Világtanács becslése szerint a turizmus akár Albánia bruttó hazai termékének vagy GDP-jének körülbelül egynegyedét is kiadhatja, ha az összes közvetett terméket is figyelembe vesszük, például a turizmus építőiparra és ellátási láncokra gyakorolt ​​hatását.

Rama szeretné hangsúlyozni, milyen fontos volt az albániai turisztikai szektor fejlődése szempontjából számos építési projekt, amelyet közel 13 éves miniszterelnöksége alatt kezdeményeztek.

Albániának befektetésre van szüksége

"A közterületek és a városi terek átalakítása része volt az utamnak [Tirana polgármestereként, kulturális miniszterként, majd miniszterelnökként], és ennek az erőfeszítésnek köszönhetően ma Albánia 12 millió turistát fogad" - büszkélkedik.

Ennek ellenére az albán tengerpart ezen szakaszára tervezett építkezések nagy részét valójában csak a védett területekről szóló helyi törvény 2024. februári módosítása tette lehetővé. A módosítás most lehetővé teszi a természetvédelmi területeken belüli "stratégiai befektetéseket" és luxusszállodákat, valamint minden szükséges infrastruktúrát.

Környezetvédelmi aktivisták bírálták emiatt a kormányt, mondván, hogy olyan kart hozott létre, amellyel bármikor felülírhatja a természetvédelmi szabályokat. Az Albániával kapcsolatos legfrissebb előrehaladási jelentésében az Európai Bizottság arra is figyelmeztetett, hogy ez a törvény a természetvédelem romlásához vezetett Albániában.

De Rama másképp látja a dolgokat. "Igen, változtatásokat eszközöltünk a törvényben. De nem változtattunk a törvény lényegén, és a változtatásaink nem sértik az európai normákat" - mondta a DW-nek. Valószínűleg a törvényt az Albánia uniós csatlakozási tárgyalásaival összhangban is értékelni fogják – tette hozzá Rama.

Valójában Rama úgy gondolja, hogy a külföldről érkező kritikák nagy része az országában tapasztalható környezeti hatásokkal kapcsolatban kevésbé magához Albániához, hanem egy bizonyos személyhez: Donald Trump amerikai elnökhöz.

Úgy tűnik, sok embert zavar az a tény, hogy az amerikai elnök veje Albániában akar befektetni, és úgy véli, Albánia a Trump-ellenes erők színtere lett, ahol véleményt nyilváníthatnak.

Mindazonáltal Rama azt is fontosnak tartja, hogy meghallgassák az otthoni tüntetőket, akikről úgy ír, hogy "mindenféle életstílusú ember, akinek megvan a maga nézőpontja, és azt akarják, hogy hallják a hangjukat".

Ez a történet eredetileg németül jelent meg.