Norvégia továbbra is folytatni fogja az olaj- és földgázkészletek feltárását és kitermelését a Barents-tengeren, attól függetlenül, hogy az Európai Unió támogatja-e az északi sarkvidéki szénhidrogén-kitermelés moratóriumát – jelentette ki Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter.

Mint ismert, Norvégia az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta az EU legnagyobb földgázszállítójává vált, az Európai Unió és az Egyesült Királyság gázkeresletének egyaránt csaknem 30 százalékát fedezi. A norvég kormány előrejelzései szerint azonban a kitermelés 2030 után jelentősen visszaeshet, amennyiben nem tárnak fel és fejlesztenek új lelőhelyeket.

Aasland a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Norvégia legalább 2035-ig a jelenlegihez hasonló szinten kívánja tartani kőolaj- és földgáztermelését és -exportját, ehhez pedig kulcsfontosságú lesz számára a Barents-tenger.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a jelenlegi geopolitikai és biztonsági helyzetben a térség kitermelésének folytatása norvég és európai érdek egyaránt. Az Európai Unió jelenleg környezetvédelmi megfontolásokból támogatja az új sarkvidéki fúrásokra vonatkozó moratóriumot, ugyanakkor az energiabiztonsági aggályok miatt felülvizsgálhatja álláspontját.

Terje Aasland szerint Norvégia akkor is fejleszteni fogja a Barents-tenger erőforrásait, ha az Unió fenntartja a moratóriumot, azt pedig az EU-nak kell eldöntenie, hogy vásárol-e az innen származó olajat és földgázt. A miniszter úgy gondolja, hogy a kitermelt kőolaj a világpiacokra kerülhet, a földgázt pedig cseppfolyósított formában a Hammerfest közelében működő Melkoya LNG-üzemen keresztül is exportálhatják.

Az EU ellenzi az olaj- és gázprojekteket, de a norvégokat ez nem hatja meg

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója arra szólította fel az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül a sarkvidéki új olaj- és gázprojektek ellenzését, mivel álláspontja szerint a jövőben szükség lesz ezekre az energiabiztonság fenntartásához. Aasland egyúttal elavultnak nevezte azt a korábbi norvég elképzelést, amely szerint az ország Európa „zöld akkumulátora” lehet.

Norvégia a vízerőműveinek köszönhetően villamosenergia-többletet termel, amelyet határokon átnyúló vezetékeken exportál az EU tagállamaiba. A tárcavezető szerint azonban egyedül nem képes kiegyensúlyozni az európai villamosenergia-piacot. Oslo éppen emiatt nem tervez újabb villamosenergia-összeköttetéseket az Európai Unióval, ugyanakkor továbbra is szoros együttműködésre törekszik az európai energiapiaccal.

Aasland úgy véli, hogy az európai országoknak meg kell erősíteniük a stabil villamosenergia-ellátást, amelyet a szén- és atomerőművek bezárása, valamint az új gázerőművekbe történő elégtelen beruházások gyengítettek.