Hegedűs Zsolt szerint a kormányváltásnál mélyebb rendszerváltás zajlik az ágazatban,

ahol a rendeleti logikát a szakmai és társadalmi egyeztetések, valamint a hatásvizsgálatok váltják fel.

Bár ez a működés lassabb, a miniszter szerint a demokratikus folyamat nem szolgálhat ürügyként a bizonytalanságra, a szakmának ugyanis pontosan látnia kell az irányokat és a határidőket. Az örökölt egészségügyi ellátórendszer töredezett és elhanyagolt, így a reformok előtt sok esetben magát az állami irányítást és a háttérintézményeket – például az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) – kellett működőképessé tenni.

A száznapos időszak alatt a stratégiai tervezés mellett folyamatos tűzoltásra is szükség volt, mint például egy akut szifiliszjárvány kezelésének elindítására, vagy a kórházi hűtési rendszerek több milliárd forintos rekonstrukciójának megkezdésére. Emellett a tárca újjáépítette az európai uniós, valamint az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) ápolt kapcsolatokat is. Ennek köszönhetően sikerült megmenteni és újrahangolni az alapellátási krónikusbeteg-menedzsment programot, amely az uniós források nélkül mintegy 1,3 milliárd forintos visszafizetési kötelezettséget jelentett volna a háziorvosi rendszernek.

Az egészségügyben a rendszerváltás nem egyetlen napon fog megtörténni. A valódi változás akkor következik be, amikor a mindennapi működés kezd megváltozni, és észre sem vesszük, hogy mindaz, ami korábban kivételesnek számított – a transzparencia, a szakmai autonómia, az elszámoltathatóság, a betegközpontúság –, egyszerűen a rendszer természetes működésévé vált

– mutatott rá a miniszter a MOK által hiányolt azonnali "katarzis" kapcsán.

A miniszter beszámolt a folyamatban lévő szakmai és munkajogi felülvizsgálatokról is, amelyek érintik az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt (Eszjtv.), kiemelten a vezénylés, az ügyelet és a munkaidő szabályozását. Ősszel elindul egy betegelégedettségi platform, transzparenssé teszik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) minőségi mutatóit és a kórházi fertőzések adatait, jövő év elején pedig megkezdi működését egy önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság.

Kiemelt feladatként jelölte meg a miniszter a várólisták csökkentésének ősszel induló szakmai programját, valamint az állami és a magánegészségügy kapcsolatának tisztázását. A cél itt nem a magánszektor korlátozása, hanem a tiszta szabályok felállítása, hogy az állami vagyon és infrastruktúra felhasználása átlátható legyen, és a betegeket ne tereljék mesterségesen a magánellátás felé. Ezzel párhuzamosan a korrupcióval szemben zéró toleranciát alkalmaznak, így több korábbi ügyben – mint a Medcenter és az OMSZ korábbi mentőautó-beszerzései – jogi lépések, illetve vizsgálatok indultak.

A személyi változások és a vezetői kiválasztás kapcsán Hegedűs kiemelte, nem az a cél, hogy az egyik politikai tábor embereit lecseréljék egy másik politikai tábor embereire.

Az a cél, hogy a politikai lojalitást mint kiválasztási szempontot fokozatosan felváltsa a szakmai alkalmasság, az integritás és a teljesítmény

– hangsúlyozta.

A miniszter kitért arra is, hogy az egészségügyi reform pénzügyi hátterét szoros összefüggésben kezelik a költségvetés tervezésével. Az ágazatnak szánt többletforrásokat nem egyszeri támogatásként, hanem egy többéves strukturális átalakítás alapjaként használják fel, amelytől a hozzáférés javulását és jobb munkakörülményeket várnak. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a MOK észrevételeit partneri kritikának tekinti, és a következő időszakban még egyértelműbb mérföldköveket és ütemezést mutatnak be a szakma és a nyilvánosság számára.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.