BelföldSzerző: index 2026. 08. 24. 7 percnyi olvasás
Orbán Anita szerint Szijjártó Péter kapcsolata a BYD-vel nemzetbiztonsági probléma.
Hétfő este Orbán Anita volt Rónai Egon vendége az ATV-ben. A külügyminiszter először szerepelt az Egyenes Beszédben, és az augusztus 24-án kezdődő misszióvezetői értekezlettel kapcsolatban, valamint a Tisza-kormány első száz napjának eddig elért eredményeiről adott interjút.
Orbán Anita szerint a Tisza-kormány első száz napja rendkívül mozgalmasan telt a Külügyminisztériumban. A miniszter úgy értékelte: nemcsak belső átalakításokat kezdtek el, hanem Magyarország nemzetközi megítélésében és diplomáciai mozgásterében is változás történt.
Újra visszatértünk. Magyarország visszatért a szövetségi rendszerébe, ez az Európai Unió, ez a NATO és a regionális szövetségi rendszerek, mint a V4
– fogalmazott.
A külügyminiszter szerint korábban Magyarország több uniós egyeztetésről is kiszorult. Mint mondta, voltak olyan alkalmak, amikor a magyar nagykövetet már meg sem hívták a megbeszélésekre, az uniós tagállamok pedig Magyarország nélkül egyeztettek.
Orbán Anita szerint ennek az volt az oka, hogy Magyarország rendszeresen szembement a többi tagállammal.
Ha valaki mindig vétózik, vagy valaki mindig kilóg a sorból, akkor egy idő után a partnerek megtalálják azt az együttműködési módot, amivel ki tudják hagyni
– jegyezte meg.
A miniszter szerint a V4-együttműködés politikai szintre történő visszaemelése is az új kormány egyik eredménye.
A misszióvezetői értekezlet kapcsán Orbán Anita arról is beszélt, hogy az elmúlt száz nap egyik központi feladata a minisztérium rendbetétele volt.
„Egyetlen egy szóval tudnám jellemezni az elmúlt 100 napot, és az a rendrakás”, majd hozzáfűzte „ez nemcsak az épületek állapotára, hanem az igazgatási, jogi, HR- és integritási problémákra is vonatkozik”.
A minisztériumban közben jelentős változások történtek a misszióvezetői állományban is. A 138 misszióvezetőből 34-et rendeltek haza, ami nagyjából az állomány negyede.
Orbán Anita szerint a döntések mögött több szempont állt, köztük a szakmai és politikai hitelesség, valamint az, hogy az adott diplomata képes-e megfelelően képviselni a kormány által meghatározott magyar érdekeket.
A miniszter azt is elismerte, hogy korábban több olyan diplomata dolgozott külföldön, akiket politikai kapcsolataik miatt neveztek ki.
Voltak, igen, volt sok csókos is
– fogalmazott.
A kormány ugyanakkor visszaállítaná a klasszikus diplomáciai rotációt is. A tárcavezető szerint nem tartható, hogy egy nagykövet akár tíz-tizenkét évig ugyanazon a poszton maradjon.
A külügyminiszter több új misszióvezető-jelöltről is beszélt. Párizsba Ablonczy Balázs történészt jelölték, aki korábban a párizsi magyar kulturális intézetet is vezette.
Varsóba Mitrovits Miklós történész, polonista kerülhet, aki lengyelül kiválóan beszél és jelenleg is lengyel egyetemen tanít. Pekingben pedig Hajba Tamás karrierdiplomata képviselheti Magyarországot, aki több mint tíz évet dolgozott a magyar külügyben, majd az OECD-nél Kína-szakértőként tevékenykedett.
A miniszter hangsúlyozta: nem kizárólag karrierdiplomatákban gondolkodnak. „Minden helyszínre, minden fővárosba vagy főkonzulátusi helyre próbáljuk a legjobb embert megtalálni” – hangsúlyozta. Szerinte az egyik legfontosabb követelmény az integritás, valamint az adott ország és nyelv ismerete.
Az interjú egyik központi témája az volt, hogyan határozza meg az új kormány a „magyar érdek” fogalmát. Orbán Anita szerint ezt a külpolitikai döntéseknél konkrétan mérhető szempontokra kell lefordítani. „Minden egyes találkozó, minden egyes az adott relációban tervezett lépés előtt azt a kérdést tegyék föl, hogy ez miért lesz jó a magyar embereknek?” – mondta.
A miniszter szerint azt kell vizsgálni, hogy egy külpolitikai döntés javítja-e a magyar emberek életét, a magyar gazdaság helyzetét, Magyarország biztonságát vagy az ország nemzetközi reputációját.
Szerinte korábban ezek a szempontok háttérbe szorultak, és sok esetben önmagában a jó kapcsolat fenntartása vált céllá.
A Külügyminisztériumban zajló átvilágításról Orbán Anita azt mondta: a vizsgálat még folyamatban van, de már több mint százezer dokumentumot tekintettek át. A miniszter szerint meglepően sok irat még mindig papíralapú, miközben számos dokumentumot töröltek is. Ezek egy részét azonban sikerült helyreállítani.
Az átvilágítás kiterjedt többek között a diplomataútlevelekre és a repülőtéri kormányváró használatára is. Orbán Anita elmondta, mintegy 1400 olyan diplomataútlevelet vontak vissza, amelyek nem alanyi jogon jártak.
A tárcavezető szerint a vizsgálatnak már vannak olyan területei, ahol konkrét visszaélésekre utaló jeleket találtak, de a teljes kép kialakításához még időre van szükség.
A koronavírus-járvány idején történt lélegeztetőgép-beszerzésekről is beszélt. Elmondása szerint az ügy dokumentációjának jelentős részét megtalálták, illetve digitálisan helyre tudták állítani, ebben az ügyben pedig hamarosan egy esetleges bejelentésre kerülhet sor.
Szóba került Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter és a BYD kapcsolata is. Orbán Anita szerint a politikus új, a kínai vállalathoz kötődő szerepe több kérdést is felvet.
Én azt gondolom, hogy ez nagyon sok kérdést fölvet, egyrészt morális és nemzetbiztonsági kérdést is
– fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter különösen azért tartja problémásnak a helyzetet, mert Szijjártó Péter korábban olyan állami támogatási szerződéseket írt alá, amelyek jelentős közpénzt juttattak a BYD-nak.
Orbán Anita szerint más országokban a közszférából a magánszektorba történő átmenetnél gyakran úgynevezett lehűlési időszakot alkalmaznak. Magyarországon ennek jogi szabályozása szerinte hiányos.
Az orosz energiáról és Paks II-ről is kérdezték a külügyminisztert. Orbán Anita úgy fogalmazott: a szuverenitás fogalma az elmúlt években túlságosan kiüresedett, miközben annak valódi jelentése szerinte az, hogy egy ország külső függőségek nélkül képes meghozni és végrehajtani a saját döntéseit. „Az az, amikor nem függünk senkitől” – mondta.
A miniszter szerint ez vonatkozik Oroszországra és bármely más külföldi államra is. Az energiafüggőséget ezért meg kell szüntetni – jelentette ki.
Érdekességként arról is beszélt, hogy amikor a Paks II. megállapodás megszületett, ő energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként dolgozott, mégsem látott bele a szerződés részleteibe. Mint fogalmazott, ő is a „sajtóból értesült arról a szerződéskötésről.”
A külügyminiszter szerint az első száz nap egyik legnagyobb diplomáciai eredménye az ukrajnai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás.
Mint mondta, néhány hét alatt sikerült kidolgozniuk egy 11 pontos megállapodást, amely oktatási, kulturális és politikai jogokat rendezne.
A kárpátaljai kisebbség jogait sikerült kitárgyalnunk, ez volt a Külügyminisztérium első 100 napjának az egyik legnagyobb sikere
– jelentette ki.
Orbán Anita szerint Ukrajna ősszel megkezdheti a megállapodás parlamenti végrehajtását.
Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban ugyanakkor a magyar kormány nem támogatja a gyorsított eljárást. A miniszter szerint kizárólag érdemalapú csatlakozási folyamatot fogadnak el, és Ukrajna esetleges uniós tagságáról referendum dönthet Magyarországon.
A kínai befektetésekről Orbán Anita azt mondta, hogy Magyarország számára fontosak a külföldi beruházások, de minden vállalatnak ugyanazokat a szabályokat kell betartania. Ez vonatkozik a környezetvédelmi, munkavállalói, egészségügyi és biztonsági előírásokra is.
A korábbi külgazdasági szerződések felülvizsgálata továbbra is a Külügyminisztériumnál maradt, miközben a külgazdasági terület időközben átkerült a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz.
Az interjú végén Orbán Anita azt is megfogalmazta, szerinte miből lehet majd megítélni egy külügyminiszter teljesítményét. Nem egyetlen gazdasági mutatót kell keresni, hanem azt, hogy Magyarország biztonságosabbá és elismertebbé válik-e – fogalmazott.
A miniszter szerint a sikeres külpolitika egyik jele az is, ha Magyarországot jobban érti és kedveli a külvilág, növekszik a turizmus és a beruházási kedv, miközben rendezettebbé válnak a kapcsolatok a szomszédos országokkal. Orbán Anita úgy látja, végső soron nem a hangos diplomácia, hanem a kézzelfogható eredmények mutatják meg, hogy jól működik-e a külpolitika.
(Borítókép: Orbán Anita 2026 június 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Napi