GazdaságSzerző: index 2026. 08. 24. 6 percnyi olvasás
A piac már előre borítékolhatónak veszi a döntést.
Hétfő reggel szinte mozdulatlan forinttal indult a devizapiaci kereskedés, a magyar fizetőeszköz árfolyama alig változott a péntek délutáni szintekhez képest. A kivárás mögött talán a keddi kamatdöntés állhat, miközben az év egészét nézve jóval látványosabb a kép, a forint mindhárom meghatározó devizával szemben jelentősen erősödött. Reggel hét órakor egy euróért 362,14 forintot kértek a péntek délutáni 362,24 forint után, a dollár jegyzése 310,05-ről 310,02 forintra csúszott, míg a svájci frank 387,16-ról 387,37 forintra drágult.
Az egy héttel korábbi nyitáshoz képest sem rajzolódik ki egységes irány: a forint az euróval szemben 0,2, a dollárral szemben 1 százalékkal áll erősebben, a svájci frank ellenében viszont 0,4 százalékot gyengült. A hétfő reggeli csend ugyanakkor elfedi az év eleje óta végbement jóval nagyobb elmozdulást. A forint az euróval szemben 5,8, a dollárral szemben 5,3, a svájci frankkal szemben pedig 6,2 százalékot erősödött. A kérdés most az, hogy a keddi kamatdöntés után is kitart-e ez a kép, vagy a jelenlegi nyugalom csak átmeneti kivárás a következő nagyobb piaci mozgás előtt.
A keddi döntés tétje nagyobb lehet annál, mint amit önmagában egy 25 bázispontos kamatvágás sugall. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis júniusban kezdte meg a mostani „mini” kamatcsökkentési periódust, Varga Mihály jegybankelnök egész pontosan június 23-án jelentette be a lazítási szakaszt, amikor a Monetáris Tanács 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot. Júliusban újabb vágás következett, az augusztusi lépéssel pedig lezárulhat ez a nyárra meghirdetett, három hónapos kamatcsökkentési periódus. Ez egyben azt is jelenti, hogy a keddi ülés után új helyzet kezdődhet. De ne szaladjunk még ennyire előre!
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója az Indexnek arról beszélt, hogy a kamatcsökkentést a piac lényegében már teljes egészében beárazta. Éppen ezért a befektetők figyelme sokkal inkább arra irányulhat, mit mond a Magyar Nemzeti Bank a döntés után – és milyen pályát rajzol fel szeptemberre. „Itt nem feltétlenül maga a döntés, hanem az azt követő kommunikáció” lesz meghatározó – fogalmazott Árokszállási. Szerinte most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy az augusztussal lezáruló kamatcsökkentési periódus után már szeptemberben folytatódhat-e a lazítás, vagy a jegybank egy időre kivár.
Meglepetést ezért sokkal inkább az okozna, ha az MNB kommunikációja további, közeli kamatvágások lehetőségét vetítené előre. A forint mindenesetre kedvező helyzetből várja a döntést.
Árokszállási szerint hétfő reggel a magyar fizetőeszköz az euróval szemben valamivel erősebbnek mutatkozott a régiós devizákhoz képest. Ez azért is figyelemre méltó, mert közben a tőzsdei hangulat legfeljebb vegyesnek, inkább kedvezőtlennek mondható. Vagyis a forint relatív erejét ezúttal nehéz lenne egyszerűen a jó nemzetközi befektetői hangulattal magyarázni.
Az elemző egy másik lehetséges tényezőre is felhívta a figyelmet. Néhány héttel korábban, amikor a Paksi Atomerőmű körül olyan helyzet alakult ki, hogy az erőmű leállásának veszélye is felmerült, a forint látványosan a régiós devizák gyengébb oldalára került. Most viszont – miután az erőmű termelőblokkjait vissza lehetett már kapcsolni – ennek ellenkezője látszik. Árokszállási szerint ezért elképzelhető, hogy a paksi bizonytalanság enyhülése is hozzájárul a forint hétfő reggeli relatív erejéhez.
Árokszállási szerint az augusztusi, 25 bázispontos kamatvágás elmaradása már önmagában komoly meglepetést okozna. Nemcsak azért, mert erre számítanak az elemzők: a határidős kamatmegállapodások és a rövid állampapírpiaci hozamok alapján a piac is gyakorlatilag biztosra veszi a lépést. Sőt, a jelenlegi árazások ennél is tovább mennek: azt tükrözik, hogy ősszel akár újabb kamatcsökkentésekre is sor kerülhet.
Az MBH Elemzési Centrum ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol. Árokszállási szerint elképzelhető, hogy az augusztusi vágás után hosszabb szünet következik, és az MNB csak jövőre folytatja a lazítást. Azt ugyanakkor ő is látja, miért számít a piac ennél gyorsabb tempóra. A legfontosabb érv az infláció. Árokszállási szerint a magyar inflációs pálya a korábban vártnál kedvezőbben alakul:
az infláció hónapok óta 2 százalék alatt van, és szerinte még az is elképzelhető, hogy az éves átlag sem éri el ezt a szintet. Ez önmagában jelentős mozgásteret adhatna a jegybanknak a kamatok további csökkentésére.
Csakhogy a Monetáris Tanácsnak nem egyetlen mutatót kell figyelnie. A másik serpenyőben ott van a kedvezőtlenebb költségvetési helyzet, a Paksi Atomerőmű körüli problémákból fakadó esetleges többletkiadás, az iráni helyzet, az energiaárak alakulása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet. Árokszállási szerint az Egyesült Államokban és Európában is inkább a kamatok emelkedésének irányába mutató hatások jelentek meg, még ha az amerikai kamatemelés szükségessége már korántsem egyértelmű.
Éppen ezért válhat kulcsfontosságúvá a szeptember. Ekkor jelenik meg a következő inflációs jelentés, amelyhez az MNB már korábban is hozzákötötte a további lépések lehetőségét. Ha az új előrejelzések kellő alapot teremtenek a lazításhoz, folytatódhat a kamatcsökkentés. Amennyiben nem, Árokszállási szerint a jegybank átmenetileg felfüggesztheti a folyamatot. Az elemző szerint az euróövezeti csatlakozással összefüggésben egyre többször kerül elő az inflációs cél későbbi mérséklése is.
Ha a jelenlegi 3 százalékos cél helyett előbb 2,5, majd akár 2 százalékos inflációt kellene tartósan elérni, az önmagában óvatosabb monetáris politikát követelhetne meg.
Ez nem feltétlenül kamatemelést jelentene, sokkal inkább azt, hogy az MNB nem engedhetné meg magának a kamatok túl gyors lefaragását. Árokszállási hosszabb távon mégis jelentős térrel számol, megfelelő körülmények között a következő egy-két évben a jelenlegihez képest akár 100–200 bázisponttal is lejjebb kerülhet a magyar irányadó kamat.
A kamatpálya folytatásáról végül az infláció mondhatja ki az utolsó szót. Árokszállási szerint ebből a szempontból az elmúlt hónapok kifejezetten kedvezően alakultak: a korábban várt komolyabb inflációs hullám elmaradt, amiben az erős forint mellett az élelmiszerárak kedvezőbb alakulása is szerepet játszott.
A tejtermékeknél és a sertéshúsnál hónapok óta kedvező folyamatokat látni, és bár a búza, valamint a kukorica ára az elmúlt hetekben már emelkedett a nyár eleji szintekhez képest, összességében az élelmiszerárak felől is kisebb a nyomás, mint amire néhány hónappal korábban számítani lehetett.
A szolgáltatásoknál sem érkezett akkora negatív meglepetés, amely érdemben felborította volna ezt a képet. A nagyobb kérdőjel így egyre inkább a jövő év. A bérek továbbra is 8 százalék feletti ütemben emelkednek, ami ismét felfelé hajthatja az árakat. Árokszállási ezért arra számít, hogy
jövőre magasabb lehet az infláció az ideinél, de ha az emelkedés mérsékelt marad, az ismét megnyithatja az utat a további kamatcsökkentések előtt – ha nem már szeptemberben, akkor később, akár a jövő év folyamán.
A hétfő reggeli, szinte mozdulatlan forint mögött tehát jóval több bizonytalanság húzódik meg, mint amit néhány filléres árfolyamváltozás mutat. Az augusztusi kamatvágást a piac lényegében már eldöntött tényként kezeli; az igazi tét az, mi jön utána. Ebben pedig a szeptemberi inflációs jelentés lehet az első komoly iránytű: abból derülhet ki, hogy az MNB folytathatja-e a lazítást, vagy az augusztusi vágás után egy időre valóban meg kell állnia.
(Borítókép: Varga Mihály 2024. szeptember 6-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi