Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni – mondta a köztársasági elnök a Miskolci Egyetemen, a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfői ünnepélyes megnyitóján.

Baka András: A tudomány szabadsága nélkül nincs valódi párbeszéd

A köztársasági elnök beszédében kiemelte: az önismeret a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik.

Mint mondta,

Baka András hangsúlyozta: a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény, ami a kulturális és tudományos eredmények mellett azzal is alakítható, ahogy a nemzet magyarként van jelen a világban. Hozzátette, ez felelősséggel is jár, hogy amit a magyarok örökül kapnak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és tovább adják.

A köztársasági elnök megjegyezte: ehhez nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága és a különböző nézőpontok találkozása. Hangsúlyozta, hogy a valódi tudományos párbeszéd teret ad a vitának, hiszen – mint mondta – a kérdések és az eltérő álláspontok közelebb vihetik az embereket 

Szerinte a kritika akkor töltheti be valódi szerepét, ha az gondolkodásra ösztönzi az embereket és segíti őket abban, hogy árnyaltabban, más perspektívában szemléljék azt, amelyet kutatnak vagy értelmeznek. Köztársasági elnökként fontosnak tartja minden olyan kezdeményezés diplomáciai eszközökkel történő támogatását, amely a nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálja – mondta.

Baka András kiemelte, 

Az önismerethez mások megismerése is elengedhetetlen

Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke beszédében kiemelte: az önismeret nem csupán annak tudását jelenti, hogy kik vagyunk. Az magába foglalja a múlt, az értékek, a lehetőségek és korlátok ismerete mellett azt is, hogy „képesek vagyunk önmagunkat térben és időben elhelyezni”.