BelföldSzerző: index 2026. 08. 24. 8 percnyi olvasás
Rövidebbé tennék az órákat, mutatjuk a legfontosabb dátumokat és reformokat.
Beléptünk a nyári szünet utolsó hetébe, ami azt jelenti, hogy vészesen közeledik az iskolakezdés időpontja, vagyis szeptember 1. reggele. Az elmúlt évekhez képest rengeteg változás várható, hiszen külön minisztériumot kapott az oktatás- és gyermekügy, tehát sokkal koncentráltabb lesz a területre irányított fókusz. Az alábbiakban összeszedtük azokat a változtatásokat, amelyek érintik a fiatalok 2026/2027-es tanévét, kezdve a szünetektől a felmérésekben bekövetkező reformokig. Viszont amellett sem mehetünk el, hogy vannak olyan javaslatok, amelyek egyelőre nem nyerték el a szakmai és civil szervezetek egyértelmű jóváhagyását, tehát van még hova fejlődni.
A 2026/2027-es tanítási év 2026. szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2027. június 18-án, pénteken ér véget. A köznevelésben összesen 180 tanítási nappal kell számolni, ami az előző évekhez képest enyhe csökkenést jelent. A középfokú iskolák befejező évfolyamain már április 30-án véget ér a tanítás, míg a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban május 28. az utolsó tanítási nap. A technikumi 12. évfolyamokra a szakképzés szabályai vonatkoznak.
A rendelet arra is kitér, mi történik, ha rendkívüli tanítási szünet miatt tanítási napok maradnak ki. Ilyenkor
a tanév lezárása, a tanulók minősítése és a magasabb évfolyamba lépés akkor sem akadályozható meg, ha az elmaradt napokat nem sikerül teljes egészében pótolni.
Indokolt esetben a kieső tananyag feldolgozása a 2027/2028-as tanévben is folytatható. A tanítási év lezárását követően pedig az iskola a fenntartó egyetértésével és a szükséges feltételek biztosítása mellett olyan foglalkozásokat is szervezhet, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a pedagógiai programhoz.
Emellett a pedagógiai munka értékelésének is van határideje. Az első félév, illetve a teljes tanítási év utolsó napját követő 15 napon belül a nevelőtestületnek elemeznie és értékelnie kell az elvégzett pedagógiai munkát, annak hatékonyságát, majd az erről készült jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldenie a fenntartónak. Középiskolákban ezt a május–júniusi szóbeli érettségi vizsgaidőszak utolsó napjához is igazítani kell.
A 2026/2027-es tanévben a diákokra három hosszabb szünet vár:
Az iskolák bizonyos feltételek mellett módosíthatják a szünetek időpontját, de a tanév első és utolsó napjára nem rendelhetnek el szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot. A nemzetiségi oktatásban részt vevő intézmények a hagyományok miatt eltérhetnek a központi időpontoktól. A tanév során öt tanítás nélküli munkanap is rendelkezésre áll, amelyek egyikéről a diákönkormányzat dönthet. Emellett 2027. május 3–7. között a gimnáziumokban és a szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán lehetőség nyílik tantermen kívüli, digitális munkarend alkalmazására, de ez nem jelenti azt, hogy minden érintett iskolában automatikusan online oktatás lesz.
A 2026/2027-es tanévben több fontos felvételi időponttal is számolni kell. Az első osztályosok beíratása 2027. április 22–23-án lesz, míg a középiskolai felvételi eljárás már 2026 őszén elkezdődik. A központi írásbeli felvételire december 1-ig lehet jelentkezni, maga a vizsga január 23-án, a pótlóvizsga pedig február 3-án lesz. Az Arany János Tehetséggondozó Programra december 9-ig, az Arany János Kollégiumi Programra január 17-ig nyújthatják be pályázatukat a tanulók. A középiskolák május 7-ig értesítik a jelentkezőket a felvétel eredményéről, a rendkívüli felvételi eljárás május 10–21. között zajlik, a beiratkozásra pedig június 24–25-én kerül sor. Az érettségi vizsgák 2026 őszén október 12–22. között írásbelikkel kezdődnek, az emelt szintű szóbelik november 5–9., a középszintűek november 16–20. között lesznek.
A tavaszi érettségi írásbeli vizsgái április 3–24. között, a szóbeli vizsgák pedig emelt szinten június 2–9., középszinten június 14–30. között várhatók.
A tanév során több tematikus program is várja a diákokat. A „Diákok hangja” témanapot 2026. szeptember 14. és október 22. között, az iskola által kijelölt napon lehet megtartani, a Magyar Diáksport Napja pedig szeptember 25-én lesz. A pályaorientációs témanap időpontját az intézmények maguk határozhatják meg. A tavaszi időszakban három kiemelt témahét következik: a PÉNZ7 március 1–5., a Digitális Témahét április 5–9., a Fenntarthatósági Témahét pedig április 19–23. között zajlik. Az iskolák saját munkatervük szerint kapcsolódhatnak ezekhez a programokhoz, és a hozzájuk kapcsolódó tanórákat, illetve foglalkozásokat is ezek keretében szervezhetik meg.
A 2026/2027-es tanévben több évfolyamot érintő országos méréseket is szerveznek. A 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából, a 6., 8. és 10. évfolyamon pedig szövegértésből, matematikából, természettudományból, valamint idegen és célnyelvből mérik a tanulók tudását. A mérésekre 2027. március 22. és május 28. között kerül sor digitális formában, a pontos időpontokat az Oktatási Hivatal határozza meg. Emellett az első és második évfolyamon az alapkészségek fejlesztési szükségleteit, a nyolcadikosoknál pedig a pályaválasztást megalapozó kompetenciákat is vizsgálják. A tanulók fizikai állapotának felmérésére január 8. és május 5. között kerül sor, az eredményeket pedig június 11-ig kell rögzíteni a megfelelő rendszerben.
A tanév során az iskoláknak több adminisztratív feladatra és szakmai ellenőrzésre is fel kell készülniük. A mérési adatokat és a kapcsolódó információkat meghatározott határidőkre kell rögzíteniük, a kisebb évfolyamok célzott vizsgálatait pedig már 2026 őszén és decemberében el kell végezniük. Az Oktatási Hivatal 2027. január 4. és április 30. között szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartói intézkedési tervekben foglaltakat az intézmények megfelelően végrehajtották és dokumentálták-e. Az ellenőrzésekről készült jelentést a hivatal augusztus 27-ig továbbítja a köznevelésért felelős miniszternek.
A szakképző intézményekben a tanítási év 2026. szeptember 1-jén kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2027. június 15. lesz, így összesen 177 tanítási nappal kell számolni.
A végzős évfolyamok számára április 30-án ér véget a tanítás, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt pedig május 3-ig kell kiállítani. A technikumok 12. évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása szintén április 30-ig tart, ezt követően a tanítási év végéig az erre biztosított időkeretet az érettségire való egyéni vagy csoportos felkészülésre kell fordítani. A szakképzésben az első félév 2027. január 22-én zárul, a félévi értesítőket pedig január 29-ig kell átadni.
A szakképzésben a tanítási szünetek időpontjai megegyeznek a köznevelésben meghatározottakkal, és itt is öt tanítás nélküli munkanap áll rendelkezésre. Ezek közül egyet pályaorientációs célra kell felhasználni, egynek a programjáról pedig a diákönkormányzat dönthet. Bizonyos feltételekkel az intézmények eltérhetnek a központi szünetektől, például nemzetiségi, anyanemzeti vagy egyházi ünnepek miatt. A rendelet a szakmai vizsgák három időszakának kezdetét is rögzíti: az őszi vizsgaidőszak 2026. október 5-én, a február–márciusi időszak 2027. február 1-jén, a május–júniusi vizsgaidőszak pedig 2027. május 3-án kezdődik.
Viszont nem minden fronton ennyire rózsás a helyzet, hiszen az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomagja az alsó tagozatos diákok terheinek csökkentésére és a gyermekközpontúbb oktatás erősítésére már megosztja a szakmai szervezeteket. A tervek között szerepel a rugalmasabb napkezdés, a 35 perces tanórák, a hosszabb szünetek, a kevesebb házi feladat, valamint a projektalapú és tapasztalati tanulás nagyobb szerepe. A mozgás, a művészet, a játék és a személyre szabott értékelés is hangsúlyosabbá válhatna, miközben az iskolák bizonyos keretek között maguk dönthetnének arról, mely elemeket és hogyan vezetik be.
A kezdeményezést a szülők és pedagógusok alapvetően kedvezően fogadták, ugyanakkor több problémára is felhívták a figyelmet. A legnagyobb kérdés, hogy a kötelező tananyag mennyisége egyelőre nem csökken, így a tervezett változtatások egy része nehezen valósítható meg. A Szülői Hang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a reformhoz megfelelő pedagógus- és segítői létszámra, finanszírozásra, munkaidőre és nagyobb intézményi autonómiára lenne szükség. Különösen fontosnak tartják, hogy
az új feladatok ne növeljék tovább a pedagógusok adminisztrációját és díjazás nélküli munkaterheit.
A Szülői Hang ugyanakkor csalódottságának is hangot adott a köznevelési törvény módosítása miatt. Üdvözölték az iskolai autonómia erősítését, a nevelőtestület egyes jogosítványainak visszaadását, valamint a pedagógusok sztrájkjogának helyreállítását, de kifogásolták, hogy a szülők véleményezési joga nem tért vissza az igazgatói pályázatoknál. Szerintük a szülőknek is valódi partnerként kellene részt venniük az iskola működését meghatározó döntésekben, és átláthatóbbá kellene tenni az igazgatói pályázatokat. A szervezet azt is problémásnak tartja, hogy a sztrájkok idején a gyermekfelügyelettel kapcsolatos hiányzások szabályozása sem lett egyértelműbb.
A Civil Közoktatási Platform szintén elégedetlenségét fejezte ki a reformok megvalósulásával kapcsolatban. Bár a tanév rendjéről széles körű egyeztetés zajlott, a szervezet szerint javaslataik többsége nem került be a végleges szabályozásba. Többek között nem változott érdemben a kompetenciamérések, az alsó tagozatos vizsgálatok és a pályaorientációs mérés rendszere, ahogy a szakképzésben az érettségi szünet szabályozása sem. A köznevelési törvény esetében pedig szerintük
továbbra is hiányoznak a szülők, a diákok és az intézményi tanácsok erősebb jogosítványai, valamint az igazgatói pályázatok átláthatóságát biztosító garanciák.
A civil szervezetek összességében nem a reformok irányát vitatják, hanem azt szeretnék, hogy a változtatásokhoz megfelelő erőforrásokat és valódi társadalmi párbeszédet biztosítsanak. Azt is fontosnak tartják, hogy a minisztérium egyértelműen kommunikálja, mely javaslatokat fogadta el, melyeket halasztott el, és milyen okok miatt nem tudott egyes kezdeményezéseket beépíteni a szabályozásba. Szerintük a nyíltabb kommunikáció és a szülők, pedagógusok, diákok érdemi bevonása nélkül csökkenhet a társadalmi egyeztetésekbe vetett bizalom, pedig a hosszú távú oktatási reformok sikeréhez éppen a különböző érintettek együttműködésére lenne szükség.
Látható tehát, hogy valami elkezdődött, de a vége még nagyon messze van, főleg úgy, ha a szakmai csoportok sem mindenben értenek egyet, ráadásul a minisztérium is inkább csak javaslatokat kér, de nem minden esetben hallgat rájuk. A szervezetek szerint az irány tehát jó, viszont egyeztetések hosszú sora áll még a felek között, amíg egy mindenki számára elfogadható, kompromisszumos, ám használható tervezet alakulhat ki a javaslatcsomagból. A 2026/2027-es tanév rendje viszont már nem kérdés, az eldőlt.
(Borítókép: Egy diákot kísérnek az iskolába 2025. szeptember 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi