„Mi, a Bartók Konzi diákjai, kiállunk Kocsis Zoltán mellett! Számunkra ő nemcsak a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, hanem olyan művész, akinek személye és művészete ma is motiválóan hat ránk. Semmiképpen sem állt szándékunkban eltávolítani a képét, sőt: a kihelyezését követően több diáktársamtól is kifejezetten pozitív visszajelzést kaptam” – írta szerkesztőségükhöz eljuttatott levelében Somogyvári Zoárd.

A kép története Kepes Juli szerint

Minderre azok után került sor, hogy Kepes Juli nemzetközi Alexander-tanár – aki az Eszenyi-ügy apropóján érezte úgy, hogy meg kell szólalnia – Facebook-bejegyzésében leírt egy történetet, amely szerint néhány hónapja kurzust tartott fiatal zongoristáknak, a teremben pedig ott függött Kocsis Zoltán fényképe. „Szigorú, fenyegető tekintettel nézett le ránk. Biztonságos teret szerettem volna kialakítani, mert ez a munka óhatatlanul sebezhetővé teszi a résztvevőket. Közben magamban is egyre nagyobb feszültséget érzékeltem, ezért megkérdeztem a csoportot, ők mit éreznek, amikor a képre néznek” – írta Kepes.

Állítása szerint a diákok kivétel nélkül mindannyian elmondták: a kép feszültséget kelt bennük, és befolyásolja, hogyan tudnak jelen lenni és dolgozni. „Közösen úgy döntöttünk, hogy nem kell ennek a szorongató örökségnek az árnyékában működnünk. Felálltunk és levettük a fotót. Kicsi, szimbolikus gesztus volt. Számomra mégis meghatározó pillanat” – állította Kepes, majd így folytata: 

„Most veszek egy nagy levegőt, és leírom azt, amit a magyar zenei életben rengetegen tudnak, mégis teljes tabuként kezelnek. Kocsis Zoltán fantasztikus zenész volt. És bántalmazó, sokszor kegyetlenül viselkedett. Nagyon sok sebet okozott” – írta Kepes Juli.

A bejegyzésre válaszolt Klukon Edit Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Ránki Dezső kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész felesége, aki a maga és művésztársai nevében azt kérte Kepes Julitól, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot Kocsis Zoltán zongoraművész családjától. „A kétségkívül jó szándékkal megírt, egyéb tartalmában nem vitatott cikkének vonatkozó része kegyeletsértő rágalmazás és erkölcsi sértés, amellyel szemben a tíz éve elhunyt embertársunk nem tud védekezni – írta Klukon Edit.

A kép története a diákok szerint

Cikkünk megjelenése után nem sokkal kaptuk a levelet Somogyvári Zoárdtól, aki ezt írta: „Én és egyik diáktársam helyeztük ki a cikkben szereplő képet a falra. A helyszín a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium és Gimnázium volt, amelynek mostanáig hallgatója voltam. Az intézményben Kepes Juli tartott foglalkozást. Egy, a foglalkozáson részt vevő diáktársamtól származó, biztos információ alapján állíthatom, hogy a kép »közös levétele« nem történt meg. 

Mi, a Bartók Konzi diákjai, kiállunk Kocsis Zoltán mellett! Számunkra ő nemcsak a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, hanem olyan művész, akinek személye és művészete ma is motiválóan hat ránk. Semmiképpen sem állt szándékunkban eltávolítani a képét, sőt: a kihelyezését követően több diáktársamtól is kifejezetten pozitív visszajelzést kaptam. Volt, aki például azt mondta, hogy annyira motiváló volt úgy gyakorolni, hogy Kocsis Zoltán képe nézett le rá, hogy még fél órával tovább gyakorolt” – írta Somogyvári Zoárd, majd így folytatta: 

A kép kihelyezéséért teljes felelősséget vállalok. Azóta ugyanannak a teremnek ugyanazon a falán már öt Kocsis Zoltánt ábrázoló kép látható, tiszteletünk jeléül a páratlan zongorista és magyar kincs előtt

– írta Somogyvári, aki fontosnak tartja, hogy ez az információ is megjelenjen, mert egyébként könnyen az a benyomás alakulhatna ki, mintha a Bartók Konzervatórium diákjai közösen ellenezték volna Kocsis Zoltán képének jelenlétét. „Ez egyszerűen nem felel meg annak, amit mi, diákok megtapasztaltunk és képviselünk” – írta végül a diákok nevében Somogyvári Zoárd.