Az érintett szervezetek bankszámláin lévő

mintegy 62,5 milliárd forintnyi készpénz, valamint a körülbelül 50 milliárd forint értékű eszközállomány visszakerül az államhoz.

A miniszter tájékoztatása szerint a felesleges alapítványi struktúra megszüntetése önmagában is jelentős működési költségcsökkentést hoz. Az érintett szervezetek eddigi feladatait a jövőben közvetlen állami keretek között viszik tovább, biztosítva a folyamatosságot és a zökkenőmentes átmenetet.

A két érintett projekt szakmai tevékenysége változatlanul folytatódik, mivel mindkettő kiemelt jelentőséggel bír a hazai kutatás-fejlesztésben. Az Élvonal program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) programjaként működik majd tovább, fókuszában a tehetséggondozással és a nemzetközi szintű kutatócsoportok támogatásával. A járműipari kutatóközpontként ismert Zalazone pedig a jövőben az önvezető járművek mellett a drón- és robottechnológia számára is biztosítja a tesztkörnyezetet.

A kormány célja, hogy a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások mértéke a jövőben ne csökkenjen, hanem növekedjen. A struktúra egyszerűsítésével a forrásokat közvetlenebbül szeretnék a tudományos tevékenységekre csatornázni. A miniszter kiemelte, hogy a drága és kevéssé átlátható alapítványi háttér helyett hatékonyabb állami felügyeletre van szükség. Bejegyzése szerint a cél az, hogy ugyanabból a közpénzből több jusson valódi kutatásra, innovációra és tehetséggondozásra, miközben kevesebb forrás megy el az indokolatlan szervezeti működésre, a párhuzamosságokra és a rosszul előkészített beruházásokra. Az intézkedéstől a döntéshozók nagyobb átláthatóságot és fokozottabb személyes felelősségvállalást várnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.