Az 1989-es rendszerváltás óta a legmesszebbre menő és legdrámaibb átalakítási programba kezdett Magyarország – állapítja meg a The Guardian véleménycikke, amely Magyar Péter miniszterelnök májusi hivatalba lépése óta eltelt három hónapot értékeli. A lap szerint az Orbán Viktor tizenhat éve alatt kiépült „puha autokrácia”, amely a korrupcióra épült, és a vallástól a kultúrán át a médiáig a magyar élet legtöbb területére kiterjesztette befolyását, „rendkívüli tempóban” bomlik le.

Új államfő és a köztévé reformja

A brit lap az elmúlt hetek egyik legfontosabb fejleményének Baka András hivatalba lépését nevezi. A szerző úgy fogalmaz, elődjét, Sulyok Tamást Magyar Péter azzal vádolta, hogy „pecsétnyomóként asszisztált a jogállamiság leépítéséhez”, ezért törvénymódosítással zárta le mandátumát.

A Guardian éles ellentmondást lát a két esemény között: Baka András a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit még az Orbán-kormányzat távolított el posztjáról – az Emberi Jogok Európai Bírósága utóbb jogellenesnek minősítette az eljárást.

Felidézték, augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen indultak újra a hírműsorok az állami televízió főcsatornáján, hathetes szünet után. Az állami televízió nyílt elfogultságának felszámolása Magyar Péter egyik kulcsígérete volt abban a kampányban, amelyben – a lap megfogalmazása szerint – az Orbán Viktornak kedvező választási rendszer ellenére aratott elsöprő győzelmet áprilisban.

Vagyonvisszaszerzési hivatal, csatlakozás az Európai Ügyészséghez

Hasonlóan feszes tempóról ír a Guardian a korrupciós és klientúrahálózatok felszámolása kapcsán. A becsléseik szerint az Orbán-években jóval több mint 100 milliárd eurónyi közpénz – ebből több milliárd euró uniós forrás – tűnhetett el. A pénz nyomára a lap szerint az újonnan felállított Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal segítségével eredhetnek a nyomozók.

Magyar Péter emellett megerősítette Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, ami az Unió számára is jobb védelmet jelenthet a magyarországi pénzügyi bűncselekményekkel szemben.

A következő komoly küszöböt a véleménycikk szerint várhatóan ősszel lépi át az ország. Brüsszel augusztus végéig adott határidőt az új kormánynak annak igazolására, hogy elegendő intézkedés történt a korrupció visszaszorításáért ahhoz, hogy felszabadítsanak több mint 10 milliárd eurónyi befagyasztott forrást. A lap valószínűnek tartja, hogy a források túlnyomó része végül megérkezik – ez pedig megpecsételné az Unió és korábbi „renitens” tagállama közötti közeledést.

Kritikus hangok is megszólalnak

A Guardian nem hallgatja el a fenntartásokat sem. A cikk aggályokat említ azokkal az „alkotmányos manőverekkel” kapcsolatban, amelyek célja, hogy a Fidesz számos képviselője ne indulhasson újra a választásokon. Maga Baka András köztársasági elnök is figyelmeztetett: kerülni kell a látszatot, hogy a hatalom bosszút áll a korábbi miniszterelnök hívein.

A lap álláspontja szerint ugyanakkor éppen ilyen gyökeres megközelítésre volt szükség, és ezt a választók a közvélemény-kutatásokban mért rekordnépszerűséggel honorálják. A véleménycikk hozzáteszi: „időbe telik, mire Magyarország ismét normális, plurális európai demokráciának érződik majd”. Azt írja, egyelőre Magyar Péter „egyszemélyes politikai forgószélként” működik egy olyan kormány élén, amely lényegében nemzeti egységkormány, és amelyet a politikai paletta minden oldaláról érkező szavazók juttattak hatalomra.

A jelképektől a gyakorlatig

A szimbolikus lépések közül a Guardian a miniszterelnöki hivatal májusi kiköltöztetését emeli ki az Orbán Viktor által használt Karmelita kolostorból, amelyet azóta megnyitottak a nagyközönség előtt.

„Nem egyszerűen azért választottak meg, hogy kormányt váltsak, hanem azért, hogy rendszert váltsak” – idézi fel a lap a miniszterelnök hivatalba lépése után adott nyilatkozatát. Három hónappal később a véleménycikk szerint a szimbolikát már „békés politikai forradalom” egészíti ki.

(Borítókép: A Tisza Párt eredményvárója a Batthyány téren 2026. április 12-én. Fotó: Németh Kata / Index)