Scott Bessent pénzügyminiszter a Financial Times lapban az intézkedéscsomagot "gazdasági D-napnak" nevezte, és bejelentette az úgynevezett másodlagos szankciók hatókörének jelentős kiterjesztését.

Az új szabályozás az Iránnal kereskedelmi kapcsolatot fenntartó vállalkozásokat és országokat egyaránt érinti,

különös tekintettel a kőolajszállítókra, a vevőkre, valamint az iráni importot finanszírozó pénzügyi szolgáltatókra. A szigorítások a légi közlekedési ágazatot is célba veszik.

Az intézkedések elsősorban Kínának szólnak, amely évek óta az iráni kőolaj legnagyobb felvásárlója, bár az iráni kikötők ellen júliusban elrendelt amerikai blokád már most is érezhetően visszavetette a kínai irányú szállításokat. Washington ugyanakkor óvatosan lavíroz: a kínai bankok elleni büntetőintézkedések bevezetését a Trump és Hszi Csin-ping között szeptemberre tervezett csúcstalálkozó miatt egyelőre kerüli a vezetés, különösen a kritikus ásványi anyagok kínai exportjának érzékenysége miatt. Peking közölte, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás nem célravezetők, és Kína minden eszközzel megvédi a saját érdekeit.

Irán gazdasági helyzete tovább romlik, hiszen az ország már a konfliktus előtt is magas inflációval és energiahiánnyal küzdött, most pedig a kereskedelmi útvonalak megszakadása, a kieső termelés, valamint az újjáépítési költségek is súlyos terhet rónak a gazdaságra. Az iráni riál hétfőn újabb történelmi mélypontra süllyedt, a januári szintjéhez képest 25 százalékos árfolyamveszteséget elszenvedve. A hazai fizetőeszköz mélyrepülése már év elején is tömegtüntetéseket váltott ki, amelyeket a hatóságok erőszakkal vertek le. Teherán az új amerikai szankciókra válaszul a Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri forgalom további korlátozásával fenyegetőzött.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.