KülföldSzerző: origo 2026. 08. 24. 1 percnyi olvasás
A társkereső alkalmazásokon nem elég néhány előnyös fotó és egy felsorolás arról, hogy mit szeretünk.
Gurit Birnbaum, a Reichman Egyetem pszichológiaprofesszora azért kezdte vizsgálni a társkereső profilokat, mert hallgatói és közeli barátai is gyakran kérték ki a véleményét a bemutatkozó oldalaikról. A fotókat és bemutatkozó szövegeket elemezve azt tapasztalta, hogy sokan túl keveset árulnak el magukról, mások viszont túl sok információt osztanak meg.

Gyakori probléma az is, hogy a profilok egymásra hasonlítanak: a felhasználók egyszerűen felsorolják, hogy szeretnek utazni, főzni, sportolni vagy a természetben lenni. A kutatások szerint azonban ennél jóval többre van szükség ahhoz, hogy valaki valóban felkeltse a másik érdeklődését.
A társkereső alkalmazások egyik legnagyobb tévedése, hogy a felhasználók úgy érzik, el kell adniuk magukat a másiknak – mondta Liesel Sharabi, az Arizonai Állami Egyetem kommunikációkutatója.
A túlzott önmarketing azonban könnyen oda vezethet, hogy valaki a valóságosnál jobb színben tünteti fel magát. Ez ugyan segíthet abban, hogy létrejöjjön egy beszélgetés vagy egy randevú, később viszont csalódást okozhat, ha a személyes találkozón már nem egyezik a bemutatkozás a valósággal.
A kutatók szerint ezért inkább a kreativitásra érdemes építeni. A vizsgálatok alapján az eredetinek tartott profilokban gyakrabban szerepelnek élénk leírások, képek, metaforák és konkrét részletek.
Nem azt érdemes például írni, hogy „szeretek futni”, hanem valami olyasmit, ami egyből beszélgetést indíthat: „Meséld el, melyik a kedvenc futóútvonalad.”
Ha pedig nem tudjuk eldönteni, hogy a profilunk hitelesen mutat-e be minket, érdemes megkérni egy barátot, hogy olvassa el, és mondja el őszinte véleményét.
Birnbaum kutatásai szerint a rövid történetek hatékonyabban keltenek érdeklődést és empátiát, mint a puszta felsorolások. Egy történet ugyanis segít abban, hogy a másik ember ne egyszerűen tulajdonságok gyűjteményét lássa, hanem valódi személyt.
Ahelyett például, hogy valaki azt írja magáról, hogy „vicces”, érdemes egy konkrét pillanatot megmutatni: „Mindig előbb nevetek a saját vicceimen. Tudom, ez nem feltétlenül jó tulajdonság.”
Ugyanez működhet a természetkedvelőknél is. Ahelyett, hogy azt írják, „szeretem a természetet”, egy rövid történettel sokkal személyesebbé tehetik a bemutatkozást: „A legtöbb hétvégén eltűnök egy túraútvonalon, leégek a napon, majd megfogadom, hogy legközelebb több vizet viszek.”