Magyarország már 2020 óta nem vesz részt az Eurovízión, a külpolitikai fordulatot ígérő Magyar Péter kormányfő már állást foglalt a visszatérés mellett, de keményebb fába üthette a fejszéjét, mint elsőre látszott. Hétfőn fontos EU-tag, Euróvízió-alapító és az egyik legsikeresebb eddigi résztvevő jelentette be távolmaradását a dalversenytől, várhatóan mások is követik, és a zűrzavar külpolitikai problémákkal terhelt. 

Zavar a mi oldalunkon is adódott, a közmédia gyakorlatilag leállt a Tisza-kormány alatt, működése fokozatosan áll helyre, a Kossuth Rádió működése új műsorstruktúrával épp hétfőn tért vissza.

A dalverseny hazai szervezője – mikor részt veszünk – a köztévé, ahol szintén teljes átalakulás ment végbe. 

Magyar Péter: már eldöntöttem, de nem én döntöm el

A kormánypárt szerint ők most lettek politikailag függetlenek, a pártatlan és irányítatlan működés azonban balul indult. Az M1 Híradó új főszerkesztőjének Hajdú Gábort, új műsorvezetőnek pedig Borsa Miklóst szemelték ki. A Telex beszámolója szerint Magyar Péter a kinevezésről szóló cikkhez azt kommentelte: „Nem hinném…”, arra utalva, hogy Hajdú valóban vezető lesz. Ezután a közmédia visszavonta Hajdú és Borsa kinevezését.

Amikor az Euróvízióról három hónapja az osztrák közszolgálati ORF-nak nyilatkozott, Magyar Péter úgy vonta magához a kérdést, hogy ő már eldöntötte, de a felelősséget eltávolította magától.

Az ORF portálja a következőt idézte az akkor még új kormányfőtől: „Őszintén szólva ez nem a magyar miniszterelnökön múlik. Nem én döntöm el, hogy Magyarország ismét részt vesz-e ezen a versenyen. Sok levelet és kérést kaptam a fiatalabb generáció tagjaitól, hogy Magyarországot nevezzük be erre a versenyre. Ezért utasítani fogom a kulturális minisztert vagy államtitkárt, hogy vizsgálja meg, mérje fel a lehetőségeinket, és utána választ adok önöknek és a fiatalabb generációknak."

– fűzte hozzá Magyar Péter. Azaz ő már eldöntötte. a döntést azonban minden bizonnyal újra át kell gondolnia különben olyan politikai harcot kell felvállalnia, amitől eddig távol tartotta magát.

Külpolitikai és külgazdasági katlanba tévedhetünk – ezért is főhet a politikusok feje

Ebben a koreográfiában az sem volna meglepő, ha a köztévé Tisza által pozíciójukba segített vezetői magukra vállalva a döntés ódiumát, mégis az Euróvízió 2027-es szezonjától való távolmaradást jelentenék be – mondjuk technikai, netán pénzügyi okokból. 

Az ellenkező döntés sem elképzelhetetlen, természetesen, de lássuk, milyen külpolitikai vitába tévedhet Magyarország, akár a belépést, akár a kívül maradást választja.

A Euronews friss híre: Hollandia nem vesz részt a jövő évi Eurovíziós Dalfesztiválon – közölte hétfőn az ország műsorszolgáltatója, arra hivatkozva, hogy a gázai háború körüli megosztottság miatt a rendezvény „már nem tekinthető semlegesnek”.

Ami érdekes és fontos, az az indoklás. Egyértelmű tengelyakasztásról van szó Izraellel és Benjámín Netanjáhú miniszterelnökkel, akivel az előző magyar kormányfő, Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápolt. 

Ez annyiban változott, hogy Magyar Péter megállította Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), amely elfogaási parancsot bocsátott ki Netanjáhú ellen a gázai konkfliktus miatt. 

Ugyanakkor Magyar nem fordult Izrael ellen és Netanjáhúnak is jelezte: szoros kapcsolatokat tartana fenn országával.

Ha csak Hollandia lenne... miközben a nézettség zuhan

Hollandiát várhatóan más országok is követik az Eurovízió bojkottjában. Már a 2026-os versenyben Hollandia mellett Izland, Spanyolország, Írország és Szlovénia egyaránt visszalépett a versenytől, az utóbbi három ország még a közvetítést is teljesen megtagadta.

A 2026-os versenyt 131 millió néző követte, ami 35 millióval kevesebb az egy évvel korábbinál, miután öt ország bojkottálta a rendezvényt Izrael részvétele miatt. (Szerk: Ha az izraeli jelölt, Noam Bettan győz a második hely megszerzése helyett és 2027-ben Izrael a helyszín, most a dalverseny széteséséről cikkeznénk?)

– mondta Taco Zimmerman, az AVROTROS vezérigazgatója a műsorszolgáltató közleményében.

A cikk nem tesz említést a korábbi kilépő Magyarországtól, amely már korábban felfigyelt rá, hogy politikai-ideológai ügyekben a dalfesztivál "a megosztottság platformjává vált". Csak akkor nem Izrael ügyében, ami csak a következetes folytatás.

Ha Magyarország 

• most, ilyen helyzetben csatlakozik újra, 
• vagy mégse csatlakozik nem technikai tényezőkre hivatkozva, 

az egy nemzetközi politikai mezőben helyezheti el valahol egy olyan ponton, ahol Magyar Péter és külügyminisztere, Orbán Anita nem biztos, hogy szeretnének lenni. 

Eurovízió: valamikor sztárfelfedező porond, ma boszorkánykonyha

A szervezők a hónap elején bejelentették, hogy ezentúl egyetlen, fegyveres konfliktusban érintett ország sem rendezheti meg a versenyt. A Euronews írja:

"A nemrég bejelentett változtatások azonban nem adnak elegendő biztosítékot arra, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál független és semleges jellege helyreállt” – áll az AVROTROS közleményében

Izrael 2025-ben és 2026-ban is közel került a győzelemhez, de végül mindkét alkalommal a második helyen végzett. A jövő évi rendezvényt, a világ legnagyobb élő televíziós zenei eseményét május 15-én tartják a bolgár fekete-tengeri városban, Burgaszban.

Ez lesz az első alkalom, hogy Bulgária rendezi  a balkáni ország rendezi meg a versenyt. Bulgária azután kapta meg a rendezés jogát, hogy az idén az osztrák fővárosban, Bécsben a Dara művésznéven ismert bolgár énekesnő, Darina Jotova nyerte meg a versenyt a fülbemászó, táncparkettre termett „Bangaranga” című dalával.

Az 1956-os indulása óta az Eurovízió a popzene egyik legfontosabb nemzetközi színpadává vált: világhírűvé tette a svéd ABBA-t, és nagy lökést adott többek között Celine Dion, Cliff Richard és Olivia Newton-John pályafutásának is – emlékeztet a régi szép időkre az európai hírportál.