GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 24. 8 percnyi olvasás
A Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozta véleményét a 2026-os költségvetési törvényjavaslatról, amely 7,5 százalékos ESA-hiánnyal és 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutatóval számol. A háromfős testület megállapította, hogy a tervezett számok a módosított fiskális szabályok alapján megfelelnek a jogszabályoknak, ugyanakkor több kockázatra is figyelmeztetett, köztük az optimista árfolyam-feltételezésre és a GDP-előrejelzés bizonytalanságaira. A Tanács egyúttal óvatosan ugyan, de üzent az új kormánynak, a hiánycélnak ugyanis a 3%-os szinthez kellene tartania.
Felpörögnek az események a magyar államháztartás körül. A Pénzügyminisztérium ugyanis átadta a 2026-os költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely hétfőn nyilvánosságra is hozta a véleményét.
Újdonság, hogy az első információkat a dokumentumról nem a KT dokumentumából ismerhette meg a széles nyilvánosság, hanem a PM közleményéből, amelyet ebben a cikkünkben dolgoztunk fel:
A KT - az egyhangú döntéssel elfogadott - véleménye legelején kiemelte, hogy a Tisza-kétharmados többségű parlament módosította a fiskális szabály rendszerét, ami megengedi az új kormánynak, hogy stagnáló gazdasági környezetben emelkedő államadóssággal is elfogadhasson költségvetést. Ennek kapcsán megjegyezte a 3 fős testület, hogy "a Tanács üdvözli a gazdasági és fiskális mutatók jelentős változása miatt kezdeményezett törvénymódosítást, ugyanakkor fontosnak tartja olyan robusztus költségvetési szabályok megalkotását, amelyek biztosítják, hogy az államadósság-mutató középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, hozzájárulva a kormányzati szektor kamatkiadásainak mérséklődéséhez".
A Költségvetési Tanács megállapítja, hogy a 2026. évi költségvetési törvény módosításával tervezett 7,5 százalékos kormányzati szektor ESA-hiány és az éves összevetésben 2,9 százalékponttal, 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutató az Alaptörvény és a Stab. tv. módosításait követően megfelelnek a jogszabályoknak, ha a 2026. évi értékük csak a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben tér el az előírásoktól. Erre vonatkozóan számítást a Kormány a Tanács részére nem adott át, ugyanakkor a mostani költségvetési törvénymódosítás hiány- és adósságterve a Kormány indokolása szerint a fenti feltételeknek megfelel, mert olyan középtávú költségvetési tervbe illeszkedik, amely érdemben csökkenő hiány- és adósságpályát eredményez - olvasható a dokumentumban, amelyet Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök jegyez.
A Tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy
a tervezet alapján a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 4 218,5 milliárd forintról 7 230,1 milliárd forintra, a GDP 7,8 százalékára nő.
Az idei becsült GDP értéke 92 284 milliárd forint.
A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a törvénytervezet szerint a 2025. évi 3,8 százalékos értékhez képest 3,9 százalékra emelkedhetnek 2026-ban, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege 2026-ban a GDP -3,6 százaléka közelében alakul majd - részletezik.
Az államadósság az idei év végére 2,9 százalékpontot emelkedik, ez egyrészt a tervezett költségvetési hiány növekedésével, másrészt a kincstári egységes számla (KESZ) és a devizabetétek 2026 végére várható állománynövekedésével függ össze. Ezt az új kormány 357,50-es euró-forint árfolyammal kalkulálta, ami lényegesen erősebb a tavalyi év végi 385,40-es árfolyamnál.
A KESZ és a devizabetétek együttes értéke, valamint a bruttó államadósság párhuzamosan tervezett növekedésének oka a Kormány indoklása szerint részben az, hogy az RRF források beérkezése év végén várható, azokat pedig a Kormány – indokolása szerint – az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt már nem feltétlenül tudja észszerűen az államadósság csökkentésére fordítani.
A KT szerint az árfolyamerősödéssel kapcsolatos feltételezést kockázatok övezik (ez nem mellékes tényező, ugyanis az árfolyam 10 forintos romlása jelenleg 0,7 százalékponttal növeli az államadósság-mutató értékét). Emellett megemlíti azt is, hogy az idei évre jelzett 2%-os új kormányzati GDP-előrejelzés is az előrejelzések felső sávjában helyezkedik el.
A Tanács megítélése szerint a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek, a háborús konfliktusok és az energiahordozók kínálatának szűkülése, a hazai villamosenergia termelés kihívásai, valamint az ezekből következő energiaár-emelkedés és az aszály az alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat hordozhatnak. Ugyanakkor a GDP növekedését az idei év hátralévő részében az emelkedő reálbérekhez köthető, továbbra is erős fogyasztási dinamika és a beruházások várt bővülése támogathatja.
A vélemény indoklásában a KT részletezi továbbá, hogy
A KT arra is kitér, hogy a költségvetés módosításának tervezete a foglalkoztatottak számának csökkenését vetíti előre. A nemzetgazdasági foglalkoztatottság szintje az idei évben 0,6 százalékkal lehet alacsonyabb a 2025-ösnél. A létszám csökkenése teljes mértékben a versenyszférához köthető, amelyben 0,7 százalékkal eshet vissza az idén a foglalkoztatottak száma, míg a közszférában 0,5 százalékos emelkedés várható. Az első félévre rendelkezésre álló tényadatok alapján a foglalkoztatottak száma 1,0 százalékkal mérséklődött, azonban a második negyedévben igazított adatok alapján már stagnálás látható az előző negyedévhez képest. Középtávon a bővülés korlátját képezi a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint kockázatot hordoz a mesterséges intelligencia térnyerése - jelentette a Tanács.
További érdekesség, hogy a módosított idei költségvetés hogyan felel meg az Európai Uniós költségvetési szabályrendszerének, és erre a KT is felhívja a figyelmet. "Az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt mutatószámokra (nettó kiadások, kontrollszámla egyenlege) vonatkozóan megállapítható, hogy egyrészt arról a költségvetési törvény tervezete nem tartalmaz információt, másrészt az Európai Bizottságnak április végi határidővel benyújtandó, az elért eredményekről szóló éves előrehaladási jelentés az idei évben nem készült el" - olvasható a Tanács véleményében.
Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentésében lévő számítás szerint az aktivált országspecifikus mentesítési záradék és a védelmi kiadásokkal kapcsolatos korrekció lehetősége miatt az ún. módosított kontrollszámlán a vállalásokhoz képest az eltérés kumuláltan a GDP 1,9 százalékát érheti el 2026-ban, ami jelentősen meghaladja a költségvetési keretrendszerben foglalt 0,6 százalékos GDP-arányos plafonértéket, és
a jelenleg Magyarországgal szemben zajló túlzottdeficit-eljárás (EDP) következő szakaszba léptetésének kockázatát hordozza.
A 2026. évi költségvetési törvény módosítása az Európai Bizottság előrejelzésénél magasabb, 7,5 százalékos ESA-hiánnyal számol, ami a bizottsági várakozásnál is magasabb kumulált eltérést jelenthet a módosított kontrollszámlán - magyarázza a testület, majd idézi a törvényjavaslat indoklását.
Ezek szerint a kormányzat a 2027. évi költségvetési törvénytervezet előkészítésével párhuzamosan októberben új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet készít, amely a vonatkozó uniós jogszabály szerint számára nyitott lehetőség. Később a KT megjegyzi, hogy az új középtávú költségvetési tervben a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges, fokozatosan csökkenő hiány- és adósságpálya hangsúlyos szerephez juthat.
Az új középtávú tervben a Kormánynak a nettó kiadás növekményre vonatkozóan új vállalást kell tennie, amely előretekintve egy fokozatosan csökkenő ESA-hiánypályát és mérséklődő adósságmutatót kell, hogy eredményezzen - állapítja meg a Tanács, amely azért finoman üzent is az új kormánynak:
a Tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.
Az eredeti Kvtv-ben 2026. évre a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (eredményszemléletű) hiányát 3 588,2 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 3,7 százalékát tette ki. A Tervezet szerint a 2026. évi kormányzati szektor hiányát 6 902,4 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 7,5 százalékát teszi ki, ami az eredeti Kvtv-ben tervezettnél 3 314,2 milliárd forinttal (GDP százalékában mérve 3,8 százalékponttal) magasabb - írta a KT.
A Tervezet szerinti 2026. évi GDP arányos kormányzati szektor hiány a központi alrendszer eredetileg tervezettnél 3 011,6 milliárd forinttal nagyobb nominális pénzforgalmi hiánya, a tervezettnél 302,6 milliárd forinttal kisebb összegű ESA-híd, valamint a folyó áron számított GDP tervezettnél 3 463 milliárd forinttal kisebb összege miatt alakul ki (az eredetileg tervezett 10,0 százalékos nominális GDP növekedés helyett a Tervezet csupán 6,0 százalékkal számol) - sorolja a KT.
A KT dokumentumából kiderül, hogy a Tervezet a fejezeti kiadások esetében összesen 703 milliárd forint egyenlegjavító hatású intézkedést tartalmaz, amelyek pénzügyi hatását a Havária Alap 500 milliárd forintos tartalék előirányzatának tervezése a teljesítésben várhatóan ellentételezheti.
A tervezett kiadáscsökkentések egy része (403 milliárd forint) konkrét kiadási intézkedésekhez kapcsolódik, míg másik része (300 milliárd forint) a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak csökkentésére irányul a központi alrendszerbe történő befizetés formájában - olvasható a KT dokumentumában.
A Tervezet szerinti 403 milliárd forint összegű egyenlegjavítás célzott és nevesített egyenlegjavító intézkedések sorából áll. Ennek részeként az állam saját működésének racionalizálásból 22 milliárd forint megtakarítás a kiemelt állami intézmények (többek között a NAV, a Magyar Államkincstár, a KEF és a DKÜ) gazdálkodásához, valamint a honvédelmi kiadások csökkentéséből eredően 46,1 milliárd forint a Magyar Honvédség költségvetéséhez kapcsolódik. Ezen túl a képviselői illetményalap csökkentése, a külképviseletek működésének ésszerűsítése és az erősebb forint árfolyam, a polgármesterek juttatásának csökkentése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése további megtakarítást eredményez. Az intézkedés a Pénzügyminisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez kapcsolódó intézményi kört, a külügyi tárcát, valamint az önkormányzati feladatokért felelős területet is érintik - sorolja a Tanács.
A Tervezetben a központi költségvetési szervektől származó befizetések 2026. évi előirányzatát 33,1 milliárd forintról 350,9 milliárd forintra emelték. A Tervezet 300 milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek számára, ami a tervek szerint várhatóan az év utolsó hónapjaira fog koncentrálódni. A költségvetési gazdálkodás szempontjából kockázatot jelent, hogy az egyes fejezeteket terhelő befizetési összegek csak a teljesítési határidőt röviddel megelőzően válnak ismertté, ami szűkítheti az érintett fejezetek költségvetés-alkalmazkodási lehetőségeit.
A Tervezet szerint a Céltartalékok előirányzat 749,3 milliárd forintról 256,5 milliárd forinttal (34,2 százalékkal) 1 005,8 milliárd forintra növekszik, ami mellett a Központi tartalékok köre a Havária Alap 500,0 milliárd forintos tervezett összegével bővül.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
Napi