KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 24. 2 percnyi olvasás
Pristinának külső segítség nélkül, egyedül kell megoldania a balkáni régió legsúlyosabb belső válságát.
Koszovó modern történetének egyik leghevesebb parlamenti összecsapása zajlott le a közelmúltban Pristinában. A politikai feszültség akkor torkollott fizikai erőszakba, amikor Time Kadriaj, az ellenzéki PDK képviselője egy tojással dobta meg Albin Kurti miniszterelnököt, a júniusi választásokon győztes Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetőjét.
Ez az eset is hűen tükrözik azt a mély és áthidalhatatlannak tűnő szakadékot, amely a kormányzó erők és az ellenzék között feszül. Bár a Kurti vezette párt a nemzeti kisebbségek képviselőinek támogatásával képes lenne megalakítani a törvényhozást és stabil kormányt választani, a miniszterelnök ezt tudatosan blokkolja. Kurti ugyanis ragaszkodik hozzá, hogy a pártok először az új köztársasági elnök személyében állapodjanak meg, és csak ezt követően induljon el a tényleges kormányzás.
A koszovói jogrendszer szerint az államfőt a parlament választja meg. Bár a harmadik fordulóban már elegendő a sima többség is a sikerhez, az első két voksolási kör érvényességéhez kötelezően jelen kell lennie a képviselők legalább kétharmadának. Ez a szabályozás egy rendkívül erős fegyvert ad az ellenzék kezébe, amellyel módszeresen élnek is.
Az ellenzéki frakciók egyszerűen bojkottálják az üléseket, megakadályozva a határozatképességhez szükséges kétharmados létszámot. Ha a parlamentnek 60 napon belül nem sikerül megválasztania az elnököt, a törvényhozást az alkotmány értelmében kötelezően fel kell oszlatni, és új választásokat kell kiírni.
Ez a forgatókönyv idén júniusban egyszer már megtörtént. Koszovóban mindössze 16 hónap leforgása alatt ez már a harmadik parlamenti választás volt, a politikai elit képtelensége a konszenzusra azonban állandósította a krízist. Kurti most azzal próbálja kijátszani a 60 napos határidőt, hogy addig nem engedi hivatalosan megalakítani a parlamentet, amíg nincs meg a biztos elnökjelölt.
A miniszterelnök taktikája óriási felháborodást váltott ki. Vlora Çitaku, a legnagyobb ellenzéki párt, a PDK alelnöke nyíltan alkotmánysértéssel vádolja a kormányfőt. Çitaku szerint a pártok közötti politikai paktumok és háttéralkuk nem írhatják felül az alaptörvényt, amely kötelezővé teszi a parlament azonnali megalakítását.
Koszovói alkotmányjogi szakértők egyetértenek abban, hogy a parlament megalakulására vonatkozó törvényi határidő már több mint két héttel ezelőtt lejárt, így a jelenlegi állapot jogilag is tarthatatlan.
Ezzel szemben a kormányoldalról Albulena Haxhiu ügyvezető igazságügyi miniszter (és ideiglenes államfő) védelmébe vette Kurtit, hangsúlyozva, hogy az állampolgárok megelégelték a patthelyzetet, és az ellenzéknek tárgyalóasztalhoz kell ülnie ahelyett, hogy elutasítja a párbeszédet.
Haxhiu szerint egy esetleges negyedik újabb választás sem garantálná, hogy a pártok dűlőre jutnak az elnök kérdésében.
Artan Muhaxhiri szociológiaprofesszor szerint Koszovó az 1999-es háború lezárása óta nem tapasztalt mélységű politikai válságba sodródott. A szakértő figyelmeztetett arra, hogy az ország egy teljes politikai vákuumban működik, és a szereplők közül senkinek sincs reális B-terve a helyzet feloldására.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Koszovó teljesen magára maradt a problémájával. A nemzetközi közösség és a nagyhatalmak korábban kulcsszerepet játszottak a balkáni feszültségek elsimításában, ám a világban jelenleg zajló számos egyéb háborús konfliktus miatt Koszovó kikerült a globális diplomácia fókuszából.
Bár a Vetevendosje jelenleg is tárgyalásokat folytat a második legnagyobb ellenzéki erővel, az LDK-val, és Kurti mérsékelt optimizmusát fejezte ki, a megállapodás még messze van. Még ha a pártvezetők megegyeznek is, kérdéses, hogy az egyéni képviselők megszavazzák-e a jelöltet, vagy az ügy végül a koszovói Alkotmánybíróság elé kerül.
Napi