A miniszter kifejtette, hogy szakítani kívánnak az elmúlt másfél évtized azon gyakorlatával, amellyel a megrendelő határozta meg a nyertesek körét, kiszolgálva a kormányközeli tőkésrendszert. Vitézy Dávid szerint az új megközelítés lényege az, hogy a minisztérium nem piacszervezőként lép fel, és nem akarja előre eldönteni a beruházások sorsát, mivel ez olyan határátlépést jelentene, amelyet mindenképpen el kívánnak kerülni.

Ennek a szemléletváltásnak az egyik első példája a Gubacsi híd tenderének lezárása volt.

A közbeszerzési eljárás során kiugróan erős verseny alakult ki, amelyben hazai és külföldi, kisebb és nagyobb vállalatok egyaránt elindultak. A legkedvezőbb ajánlatot benyújtó, egy külföldi és egy magyar cégből álló konzorciumot egy egyértelmű adminisztratív hiba miatt ki kellett zárni, amit utóbb a Közbeszerzési Döntőbizottság is helybenhagyott.

Így a munkát a második helyezett, egy korábban inkább kisebb és közepes projekteken dolgozó, de a piacon régóta jelen lévő, magyar tulajdonú vállalat nyerte el. A harmadik helyen a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése révén már hazai referenciákkal rendelkező kínai szereplők végeztek, miközben a NER-hez köthető nagyvállalatok csak mögöttük zártak.

Bár az építőipar sajátosságai és a szereplők múltbeli összefonódásai miatt a viták és a gyanakvások vélhetően a jövőben sem szűnnek meg teljesen, a tárcavezető szerint az átláthatóság jelenti a legfőbb garanciát a tisztességes működésre.

Szerintem a mi feladatunk az, hogy átláthatóan, megkérdőjelezhetetlenül járjunk el ezekben a közbeszerzésekben, tudjuk elmondani, hogy mit, kit és miért választottunk, és az kiállja a jogállamiság és a jogszabályok próbáját

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a szigorú és tiszta eljárásrenddel az esetleges hatósági vizsgálatoknak is elébe kívánnak menni.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.