GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 24. 2 percnyi olvasás
Alig néhány nappal az iskolakezdés előtt már a munkabeszüntetés lehetőségéről beszél a legnagyobb pedagógus-szakszervezet. A tanárokat segítő dolgozók beígért béremelésére egyelőre nincs fedezet, pedig az intézkedés a Tisza választási programjában is szerepelt.
Sztrájkhoz vezethet, ha a kormány rövid időn belül nem rendezi a nevelést és oktatást közvetlenül segítő – úgynevezett NOKS – dolgozók bérét. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre nincs sztrájkhelyzet, az oktatási kormányzattal egyezség van, és már egyeztettek is az új kormánnyal.
Egyetlen komoly vitás kérdés maradt, ez pedig a tanárok munkáját közvetlenül segítő alkalmazottak fizetése.
„Ha rövid időn belül nem történik a kormány részéről intézkedés a nevelést, oktatást közvetlenül segítő kollégák béremelése kérdésében, nagy valószínűséggel be fog következni egy sztrájk” – mondta Totyik Tamás az Infostart beszámolója szerint.
A NOKS-dolgozók bére jelenleg a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz igazodik, ezeknél az összegeknél hét százalékkal kapnak többet. Ebbe a körbe tartoznak például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, az iskolatitkárok, a rendszergazdák és egyes pénzügyi munkatársak.
A PSZ elnöke szerint a bérezés nincs arányban az elvégzett munka felelősségével és megterhelő jellegével. A felsőfokú végzettséggel rendelkező rendszergazdák fizetése is mindössze a garantált bérminimumot hét százalékkal meghaladó összeghez igazodik.
Totyik Tamás példaként azt mondta, hogy míg Finnországban három gyerek mellé jut egy pedagógiai asszisztens, Magyarországon 250 gyerekre jut egy ilyen munkatárs.
Én semmi mást nem kívánok a döntéshozóknak, csak egy munkanapot egy gyógypedagógiai asszisztens mellett, és csinálják végig azt, amit ők, mert lelkiekben és fizikálisan rendkívül megterhelő feladatot látnak el
– fogalmazott a szakszervezeti vezető. Totyik Tamás az egészségügyhöz hasonlította a kialakult helyzetet. Szerinte ahogy az orvosok fizetésének emelése után jelentősen leszakadt a kisegítő személyzet bére, úgy az oktatásban is egyre nagyobb feszültséget okoz a pedagógusok és az őket segítő munkatársak keresete közötti különbség.
A Tisza kormányprogramjában szerepel a NOKS-dolgozók huszonöt százalékos béremelése. A szakszervezetek azonban a legutóbbi egyeztetésen azt a választ kapták, hogy az intézkedésre jelenleg nincs fedezet a költségvetésben.
A Világgazdaság Lannert Judit első száz napját értékelő cikke már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatásban végrehajtott jogi és szervezeti változtatásokat egyelőre nem követte látványos pénzügyi fordulat.
Az önálló oktatási tárca felállítása után Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter elsősorban az intézményrendszer átvilágítására, valamint a szakmai párbeszéd újraindítására helyezte a hangsúlyt. A nevelőtestületek több jogosultságukat visszakapták, a sztrájkjog korábbi korlátozásait enyhítették, és felfüggesztették a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét is.
A pénzügyi vállalások teljesítése azonban lassabban halad. A NOKS-dolgozók huszonöt százalékos emelése az első száz napban nem valósult meg, miközben a pedagógusok csupán 0,4 százalékpontos, januárig visszamenőleges bérkorrekciót kaptak. Erre azért volt szükség, hogy a tanári átlagbérek elérjék az Európai Unióval kötött megállapodásban vállalt szintet, vagyis a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát.
A köznevelési törvény módosítása enyhítette a korábbi sztrájkszabályokat, de Totyik Tamás szerint a pedagógusok nem kapták vissza korlátozás nélkül a teljes sztrájkjogot.
A munkabeszüntetés idején továbbra is biztosítani kell a gyermekfelügyeletet, az étkeztetést, a kollégiumi működést és a sajátos nevelési igényű diákok ellátását. A végzős osztályok esetében január 31. után szintén biztosítani kell az elégséges szolgáltatást, illetve a teljes ellátást.
A PSZ eredetileg a 2022 előtti rendszer visszaállítását szerette volna, amelyben a kormánynak és a szakszervezeteknek kellett megállapodniuk a még elégséges szolgáltatás feltételeiről. A szakszervezet ugyanakkor
fenntartását maga is alapvető követelménynek tartja. A tanév tehát egyelőre nem sztrájkkal indul, de a lehetőség már az iskolakezdés előtt megjelent. A következő hetekben azon múlhat a konfliktus elkerülése, hogy a kormány talál-e forrást a korábban beígért huszonöt százalékos béremelésre.
Napi