A földgáz árát nem lehet lekötni. Árkockázatot lehet fedezni, de a fizikai gázbeszerzés és a pénzügyi fedezeti ügylet két külön tranzakció – hívta fel a figyelmet Tóth Máté energetikai szakjogász a jövő évre esedékes földgázbeszerzés, annak ára és Kapitány István nyilatkozata kapcsán. Jövőre tehát ezen, illetve a jelenlegi árazáson múlhat a földgázbeszerzés költsége, amely a rezsicsökkentés fenntartását is befolyásolhatja.

Miért lehet drágább?

A gáz árát alapvetően hosszú távú szerződés szabályozza, a hosszú távú szerződés szerinti mennyiségeket az MVM 2026-ra megvette, kifizette, töltik vele a tárolót, az év eleji alacsony világpiaci áron pedig határidős ügylet keretében gondoskodott az árkockázat fedezéséről is, továbbá még 2027 utánra is elkezdte ezeket az ügyleteket. Amiért a jövő évi készlet ára magasabb lehet, két dolgon múlik. Egyik a gyorsaság, hiszen ahogyan Tóth Máté rámutatott, a jelenlegi kormány nem lépett időben. A másik pedig az árszintek változása, év eleje óta ugyanis jelentősen drágult a gáz tőzsdei ára, ráadásul a sürgős, eseti beszerzés, ami már az aktuális tőzsdei árakon történik, magasabb árat is jelent.

LNg mint alternatíva, de annak ára van

Szépfy Márton, a magyar kis- és középvállalkozások jelentős részét energiával kiszolgáló E2 Hungary Zrt. vezérigazgatója szerint Európa alapjaiban átrendezte a gázbeszerzését. Az orosz gáztól való függés csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapott a hajókon érkező cseppfolyósított földgáz, az LNG. Csakhogy ennek ára van. A szállítás és a halmazállapot-visszaalakítás miatt eleve drágább a vezetékes földgáznál, és ehhez jön hozzá a fokozott kereslet, ami árfelhajtó hatású.

Amikor Európa egy hajórakomány gázért bejelentkezik, már nem pusztán a szomszédos országokkal vagy néhány regionális szereplővel versenyez, hanem lényegében a világ többi – leginkább ázsiai – vásárlójával, azaz a távol-keleti gazdaságok növekvő földgázigénye befolyásolhatja az európai, így a magyar földgázárakat is. Az Egyesült Államokból Kínába, Japánba, Dél-Koreába, Tajvanra és Indiába irányuló LNG-szállítások március és július között megháromszorozódtak, azaz kereslet bőven van vá.

Az előbbiek alapján is sejthető, hogy nincsenek feltöltve sem a magyar sem az európai gáztározók olyan mértékben, mint a korábbi években voltak ilyenkor.

Idén augusztus 1-jén a magyar gáztározók töltöttsége 61 százalék volt, ami messze elmarad a korábbi évek nyár végi 90 százalékos csúcsértékeitől. Vigasznak aligha tekinthető, hogy ez egyben európai sajátosság is, kérdéses, hogy az uniós tagországok elérhetnek-e ekkora mértékű földgázkészletet, a Montel energiapiaci elemzőcég szerint aligha, és ebben az iráni háború, pontosabban a Hornuzi szoros lezárása nagy szerepet játszik.

Ha pedig a nyári, olcsóbb beszerzésekből elérhető betárazás nem megfelelő mértékű (ez nem csak a magyar piacra igaz), hiány merülhet fel a téli időszakban, de ha a hiányig nem is jutunk el, a téli azonnali vásárlások megnövelik az árakat. Ha pedig a rezsiárak változnak, az az inflációban is megmutatkozik, hiszen annak a fogyasztói kosárnak, amiből ezt az összesített adatot számolják, a háztartási energia jelentős része.