BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 24. 12 percnyi olvasás
A szúnyogok jóval többek, mint egyszerű kellemetlenség. Az idegesítő rajzásuk és fájdalmas csípéseik mellett a szúnyogok veszélyes betegségeket is terjeszthetnek, többek között a nyugat-nílusi vírust, a sárgalázat és más, életveszélyes betegségeket. Ezért a szúnyogok elkerülésére irányuló intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben élvezhessük a szabadban töltött időt. Gyakori tanács, hogy kerüljük a kinti tartózkodást, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. De honnan lehet tudni, mikor nagyobb az esélye annak, hogy megcsípnek? A meleg hónapokban bárhová is megy, bárhol találkozhat ezekkel a csípős rovarokkal.
Ahhoz, hogy elkerülje a szúnyogokat, tudnia kell, hogy a lakóhelye környékén a különböző szúnyogfajok mikor a legaktívabbak, mikor van a „szúnyogszezon”, és a nap mely időszakaiban a legaktívabbak a szúnyogok.
A különböző fajok eltérő aktivitási szinttel és szokásokkal élnek. Egyesek nappal aktívabbak, mások pedig éjszaka, alkonyatkor vagy hajnalban szorgoskodnak. A legtöbb szúnyogfaj a szürkület óráiban van a csúcson. Ezért, ha este kimegy a szabadba, különösen erdős, árnyékos területeken, állóvíz vagy mocsarak közelében, célszerű kéznél tartania egy kiegészítő védelmet, hogy megóvja magát a rovarcsípésektől.
A hazánkban is megjelent inváziós ázsiai tigris szúnyog, ami ellen ráadásul hivatalos formában nehéz is tenni, általában nappal csíp, míg a közönséges háziszúnyog leginkább este vagy az éjszaka első óráiban. Elvileg napközben, a hőségben nem támadnak, de a tigris szúnyog megdöntötte ezt a tévhitet.
Amint egy szúnyog bejut egy házba vagy épületbe, és védve van a kiszáradástól, nagyobb valószínűséggel repül körbe-körbe még sok órán át, mint amennyit normális esetben tenné. A lakás hőmérséklet- és fényviszonyai miatt hosszabb ideig maradnak aktívak. A több mozgás természetesen nagyobb esélyt jelent a harapásra.
Mint fentebb említettük, a közönséges háziszúnyog és sok más szúnyogfaj is éjszaka a legaktívabb. Mindenáron kerülik a nappali fényt, mivel a napfény hatására kiszáradhatnak és elpusztulhatnak. Ezért hűvös, árnyékos és nedves területeket keres, amíg újra be nem áll az alkonyat. Az éjszaka legaktívabb szúnyogfajok általában kora este csípnek, amikor először előbújnak rejtekhelyeikről. Az éjszakai tevékenység után hajnal előtt pihenőhelyet keresnek maguknak.
Ennek a tevékenységi ciklusnak köszönhetően a szúnyogcsípések többsége kora este történik, de az éjszaka folyamán is előfordulhatnak. Éppen ezért fontos, hogy ne engedjük be a szúnyogokat az otthonunkba. Ha egy szúnyog mégis bejut, valószínűleg az éjszaka folyamán többször is csípni fog, egyszerűen azért, mert nincs más célpontja. Vagy mert ön igazi szúnyogmágnes.
Bár hagyományosan a nyarat tekintjük "szúnyogszezonnak", a kis rovarok csípési kedve nem a naptártól függ, hanem a hőmérsékleti viszonyokról.
Egyes szúnyogfajok a hidegebb hónapokban elpusztulnak, míg mások hibernálnak. A varázsszám ebben az esetben 10 Celsius fok. Ez az a pont, ahol a szúnyogok aktívvá válnak, függetlenül attól, hogy hibernálnak-e vagy lárvaként húzzák ki a szezont. A hibernáló fajok esetében, amint a hőmérséklet tartósan eléri a 10 Celsius fokot, a szúnyogok kijönnek a hibernálásból.
Azoknál a fajoknál, amelyek télen elpusztulnak, 10°Celsius az a hőmérséklet, amelyen a szúnyoglárvák életre kelnek. Előfordulhat, hogy a szezon végén a szúnyogpopuláció újra megjelenik. Az első fagy után a helyi szúnyogok eltűnnek. Egy meleg időszak azonban új életre keltheti őket, és akkor elindulnak hogy táplálékforrásokat keressenek, és az izzadtságnál semmit sem szeretnek jobban.
De persze amikor a hőmérséklet eléri a 30 fokot vagy annál magasabb értéket, a szúnyogok sokkal aktívabbak, és néha még úgy is érezzük, egyre többen vannak.
A melegebb területeken a szúnyogok már februárban vagy márciusban megjelennek. Máshol viszont júniusig vagy még később sem tapasztalható intenzív aktivitás.
A szúnyogcsípések „mikor” kérdésén túl a „hol” kérdését is figyelembe kell venni. Ne feledje, hogy sokféle szúnyogfaj létezik, és ha este sétálgat, amikor egyes fajok a legaktívabbak, a helyi földrajzi adottságok és az ön tartózkodási helye jelentősen befolyásolhatják, hogy nagyobb-e a kockázata a csípésnek.
Bizonyos területek egyszerűen hajlamosabbak arra, hogy nagy számú szúnyogot vonzzanak. Például a nedves területeken, illetve a mezőgazdasági tevékenységek közelében, a mocsarakban, a sós mocsarakban, az állóvizeknél vagy a kotrási hulladékoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki nagyobb szúnyogpopuláció, mint a szárazabb területeken.
A vízgyűjtők fontosak, de takarja le, ahol pedig csak megáll a víz, azt rendszeresen ürítse, a szúnyognak szinte egy korty víz is elég a szaporodáshoz / Fotó: Shutterstock
Számos dolgot tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a szúnyogcsípés kockázatát:
A csúcsidőszakokban, ha kimozdul, gondoskodjon fokozott védelemről. Reggel, késő délután és este a szúnyogok legaktívabb időszakai. Maradjon bent, vagy használjon extra szúnyogriasztót, ha mégis a szabadba megy. Ha túrát tervez, vagy olyan helyre indul, ahol valószínűleg sok szúnyog van, gondolja át a terveit. Nem mehetne inkább délben? Vagy egy másik időpontban, amikor a szúnyogok nem annyira aktívak?
Helyezze fel a szúnyoghálókat! Szereljen fel szúnyoghálókat az ajtókra és ablakokra! Jövőre a szezon elején – amikor a hőmérséklet még tíz fok alatt van – ellenőrizze, hogy nincsenek-e sérülések rajtuk. Így, ha hirtelen megemelkedik a hőmérséklet, már védve lesz az otthona, mielőtt az első szúnyogok bejutnának, akár egy kerti növénnyel is segíthet az ügyön.
Utazzon a főszezonon kívül! Ha olyan helyre utazik, ahol gyakoriak a szúnyogok által terjesztett betegségek – ideértve az egyenlítői régiókat is –, fontolja meg, hogy a hűvösebb hónapokban látogasson el oda.
Még akkor is, ha olyan időszakban utazik, amikor a szúnyogok ritkábban csípnek, ne felejtse el az oltásokat! Az oltások a legjobb védelmet nyújtják, ha el akarja kerülni a súlyos betegségeket. Évente több mint egymillió ember hal meg szúnyogok által okozott betegségekben, úgy mint malária, chikungunya-láz, a dengue-láz és a sárgaláz.
Ha a közösségében szúnyogok által terjesztett betegségek járványa tör ki, vagy ha betegsége miatt, illetve mert rosszul reagál a rovarcsípésekre és aggódik a szúnyogcsípések miatt, akkor dönthet úgy, hogy a szúnyogok elkerülése érdekében bent marad.
Ha azonban nincs erre orvosi indok, akkor nem szükséges a szúnyogok miatt megváltoztatni a napirendjét. Ha nincs orvosi indok arra, hogy elkerülje a szúnyogokat, akkor is vannak módszerek a csípés kockázatának csökkentésére. Ha tisztában van azzal, mikor a legvalószínűbb a szúnyogcsípés, akkor megelőző intézkedéseket tehet, például rovarriasztókat használhat, vagy reggelenként, alkonyatkor és hajnalban hosszú ujjú inget viselhet a szabadban.
"Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan járványos előfordulása (endémiája) a dengue-, a chikungunya- vagy a Zika-vírusnak, amelyet az ázsiai tigrisszúnyog terjesztene" - mondja Dr. Lőrincz Márton Ákos, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója. Hozzátette: ugyanakkor ez a szúnyogfaj alkalmas lehet ezen vírusok továbbadására, ha azok külföldről behurcolással megjelennek hazánkban. Ezért kiemelten fontos a terjedésének visszaszorítása és a lakosság együttműködése.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház tanácsa szerint a leghatékonyabb védekezés a szúnyogok szaporodási helyeinek megszüntetése. A nőstény szúnyogok petéi már néhány deci állóvízben is képesek fejlődni, akár egy virágcserép alatt lévő tányérkában.
Ezért aztán érdemes:
Hogyan védekezhetünk a csípések ellen?
Ha sok a szúnyog:
(via)
Napi