ÉletmódSzerző: origo 2026. 08. 24. 1 percnyi olvasás
Izgalmas galéria a történelmi időkapszuláról.
Kr. u. 79-ben a Vezúv váratlanul kitört, és a környék lakói számára néhány óra alatt vált életveszélyessé a korábban békésnek tűnő környezet. A kitörés pontos időpontját sokáig augusztus 24-ére tették, az újabb régészeti bizonyítékok azonban inkább őszre, valószínűleg októberre utalnak. Pompeji lakói eleinte még aligha gondolhatták, hogy történelmi jelentőségű esemény részesei. A föld megremegett, hamu hullott az égből, majd egyre sűrűbbé vált a vulkáni törmelék. Sokan elmenekültek, mások azonban megpróbáltak otthonukban maradni. A várost végül több méter vastag vulkáni anyag temette maga alá.

A Vezúv közelében fekvő Herculaneum sorsa valamelyest másképp alakult. A települést nem egyszerűen hamu borította be: a forró vulkáni anyagból érkező piroklasztikus áramlások is elérték. Ezek rendkívül gyorsan mozoghatnak, és több száz Celsius-fokosak lehetnek. Herculaneumban ennek köszönhetően olyan tárgyak is fennmaradtak, amelyek Pompejiben sokkal ritkábbak. Megőrződtek például faajtók, gerendák, bútorok és egyéb szerves anyagok is.
Pompeji egyik legnagyobb különlegessége, hogy nem csupán monumentális épületeket láthatunk. A régészek olyan apró részletekre is rábukkantak, amelyekből rekonstruálható az egykori hétköznapi élet.
Például rengeteg pékséget találtak. A malmokban hatalmas kőből készült őrlőszerkezetek álltak, a kemencék pedig ma is felismerhetők. Sőt, előkerültek elszenesedett kenyerek is. Vagyis egy csaknem kétezer évvel ezelőtt megsült kenyér ma régészeti leletként mesél arról, mit ettek az emberek.
Az ókori Pompejiben nem feltétlenül kellett minden nap főzőcskézni. A városban számos úgynevezett thermopolium, vagyis étel- és italárusító hely működött. Ezek pultjába beépített edényekben tárolták az ételeket, amelyeket a vásárlók helyben fogyaszthattak el. A régészek több ilyen helyiséget is feltártak, némelyikben pedig még az egykori ételmaradványok nyomait is megtalálták.