Kazahsztánban augusztus 23-án, vasárnap tartották meg a parlamenti választásokat, amelyek az ország politikai rendszerének teljes átalakítását hivatottak lezárni. A Központi Választási Bizottság (OSK) hétfő délelőtti asztanai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választói részvétel magas, 74,08 százalékos volt. Az előzetes eredmények szerint az elnöki adminisztráció által idén létrehozott Adilet Párt – amelybe beolvadt a korábbi állampárt tagsága is – a voksok 71,17 százalékát szerezte meg, amivel abszolút többséget szerzett az új törvényhozásban.

Az új alkotmányos rend: bemutatkozik a Kurultáj

A választás technikai és strukturális szempontból is újdonságnak számított, mivel ez volt az első voksolás a július 1-jén hatályba lépett alkotmánymódosítások óta. A Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy a reformok értelmében a kazah vezetés teljesen felszámolta a korábbi kétkamarás parlamenti rendszert, megszüntetve a Szenátust és a Mazsiliszt. Helyettük egyetlen, 145 fős egykamarás törvényhozó szerv jött létre, amely a történelmi hagyományokra utalva a Kurultáj nevet kapta.

A választási rendszerből teljesen eltörölték az egyéni választókerületeket. Az ország egyetlen országos, tiszta pártlistás arányos körzetté alakult át, így független jelöltek formálisan sem indulhattak a mandátumokért. Bár a törvény kötelező jelleggel előírta a pártoknak, hogy listáik legalább 30 százalékán nők, 35 év alatti fiatalok és fogyatékossággal élők szerepeljenek, a választási szakértők szerint az egyéni kerületek eltörlése a központosítást és a pártok feletti elnöki ellenőrzést erősítette.

A kormánypárton kívül még négy politikai formáció érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az adatok alapján a mandátumok megoszlanak a következők szerint:

• Auyl (vidéki, agrár fókuszú párt) – 6,26 százalék
• Respublica (új, üzleti orientációjú párt) – 5,56 százalék
• Ak Zhol (vállalkozáspárti formáció) – 5,21 százalék
• Országos Szociáldemokrata Párt – 5,11 százalék

A kritikusok szerint a parlamentbe jutott négy kisebb párt valójában nem képvisel valós ellenzéki alternatívát. Mindegyik formáció nyíltan támogatja Tokajev elnök politikai és gazdasági irányvonalát. A választások lebonyolítását a nemzetközi biztonsági helyzet is befolyásolta. A kazah külügyminisztérium döntése értelmében a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazását Ukrajnában és Iránban biztonsági kockázatok miatt teljesen felfüggesztették, így az ott élő kazah munkavállalók és diplomaták nem adhatták le voksaikat. 

A nemzetközi elemzők szerint Közép-Ázsia legnagyobb gazdaságában az új államszerkezet felállítása és Tokajev politikai bázisának megerősítése belső stabilitást mutathat a külföldi befektetők felé, sokan ugyanakkor úgy vélik, hogy egy autoriter hatalmat építettek ki Kazahsztánban.