GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 24. 5 percnyi olvasás
Az elmúlt években a vállalati kockázatkezelés fókusza látványosan eltolódott a kiberfenyegetések irányába. Naponta olvashatunk váltságdíjat követelő támadásokról (ransomware), adatszivárgásokról, informatikai rendszerek leállásáról vagy éppen online csalásokról. Könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy a digitalizáció korában ezek váltak a vállalatok első számú veszélyforrásává. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A kiberkockázatok nem váltották le a hagyományos kockázatokat, hanem sajnos még egy új dimenzióval bővítették azokat. Egy gyártó vállalatnak ma ugyanúgy számolnia kell egy tűzesettel, géptöréssel vagy egy felelősségi kárral, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Emellett azonban megjelent egy olyan kockázati kategória is, amely nem az épületet, a gépsort vagy a készletet veszélyezteti közvetlenül, hanem az adatokat, az informatikai rendszereket és végső soron az üzletmenetet. A kérdés ma már nem az, hogy a vállalatokat fizikai vagy digitális veszélyek fenyegetik-e, hanem az, hogyan lehet ezeket együtt kezelni.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Sok vállalat még mindig informatikai problémaként tekint a kiberbiztonságra. Ez érthető, hiszen a támadások elsődleges célpontjai általában az IT-rendszerek.
A következmények azonban már messze túlmutatnak az informatika területén.
Képzeljünk el egy közepes méretű gyártócéget, ahol egy ransomware-támadás miatt hétfő reggelre elérhetetlenné válik a vállalatirányítási rendszer. A gyártás leáll, a logisztika nem látja a megrendeléseket, a beszerzés nem tud rendelni, a pénzügy pedig nem fér hozzá a számlákhoz. Fizikailag minden gép működőképes, a gyárépület sértetlen, mégis megbénul az üzlet. A hatás üzleti szempontból gyakran hasonló egy jelentősebb tűzkárhoz.
Korábban egy tűzeset pusztíthatta el a termelőkapacitást. Ma ugyanezt a kiesést egy informatikai incidens is előidézheti – sok esetben gyorsabban és váratlanabbul.
Ezért a kiberkockázat ma már nem technológiai kérdés, hanem stratégiai és pénzügyi kockázat.
A biztosítási piac hagyományosan jól ismert kockázatok kezelésére épült. Tűzkárokról, viharkárokról vagy felelősségi eseményekről több évtizedes statisztikák állnak rendelkezésre. A biztosítók tudják, milyen gyakran következnek be ezek az események, mekkora károkat okoznak, és milyen tényezők befolyásolják a veszteségeket, ennek megfelelően fejlesztették termékeikeit, kockázatvállalásukat, díjképzésüket.
A kibervilág ezzel szemben folyamatosan változik.
A támadók módszerei hónapról hónapra fejlődnek. Új sebezhetőségek jelennek meg, új üzleti modellek alakulnak ki az online bűnözésben, miközben a vállalatok digitalizációja is egyre mélyebb.
Egy tűzeset jellemzően egy telephelyet érint. Egy sikeres kiberkampány ugyanakkor akár több száz vagy több ezer vállalatot is egyszerre célba vehet egyszerre, országoktól és iparágaktól függetlenül.
Éppen ezért a kiberbiztosítás az egyik legdinamikusabban fejlődő terület a biztosítási iparágban. A biztosítók, alkuszok és kockázatkezelési szakemberek folyamatosan újragondolják, hogyan lehet megfelelő fedezetet nyújtani egy olyan kockázatra, amelynek természete folyamatosan változik.
Amikor kiberkárokról hallunk, a legtöbben a hackerek által követelt váltságdíjra gondolnak. A gyakorlatban azonban a károk jelentős része nem ebből fakad.
Tegyük fel, hogy egy kereskedelmi vállalkozás online rendelési rendszere három napig nem működik. A vállalat ez idő alatt nem tud rendeléseket fogadni, kiszolgálni ügyfeleit, és a partnerekkel folytatott kommunikáció is akadozik.
Lehet, hogy maga az informatikai helyreállítás néhány millió forintból megoldható. A kieső árbevétel, az elveszített megrendelések és a reputációs veszteség azonban ennek többszörösét jelentheti.
Hasonló a helyzet a kiberbűnözés más formáival is. Egy pénzügyi vezető nevében küldött hitelesnek tűnő e-mail alapján indított téves átutalás több tíz- vagy akár százmilliós veszteséget eredményezhet. Egy személyes adatokat érintő incidens pedig hatósági eljárásokat, jogi költségeket és ügyféligényeket generálhat.
A kiberkár valójában ritkán egyetlen eseményből áll. Sokkal inkább olyan láncreakció, amely egyszerre okozhat informatikai, pénzügyi, jogi és üzleti problémákat.
Ahogy senki sem helyettesíti tűzvédelmi rendszerét egy tűzbiztosítással, úgy kiberbiztonsági intézkedések nélkül sem lehet kizárólag biztosításra építeni. A többfaktoros hitelesítés, a rendszeres biztonsági mentések, a munkatársak oktatása vagy az incidenskezelési terv ma már alapvető elemei a vállalati védekezésnek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsikeresebb kockázatkezelési programok nem a biztosítási kötvénnyel kezdődnek, hanem a kockázatok megértésével és a megelőzéssel. A biztosítás szerepe azt követően válik igazán fontossá, amikor minden óvintézkedés ellenére mégis bekövetkezik a baj.
A kiberkockázatok kezelésében jelentős szemléletváltás figyelhető meg. A vállalatok ma már nem egyszerűen egy biztosítási fedezetet keresnek, hanem olyan megoldást, amely egy incidens teljes életciklusában támogatást nyújt.
Egy komoly kibertámadás esetén az első néhány óra gyakran többet ér, mint maga a későbbi kártérítés.
Ki izolálja a fertőzött rendszereket? Kik vizsgálják az incidens okait? Hogyan történik a kommunikáció az ügyfelekkel és a hatóságokkal? Milyen jogi kötelezettségek merülnek fel? Milyen lépések szükségesek az üzletmenet helyreállításához?
Ezekre a kérdésekre a modern kiberbiztosítási megoldások ma már integrált választ tudnak adni.
Biztosításközvetítőként azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok számára különösen értékesek azok a konstrukciók, amelyek az üzemszüneti károktól kezdve a cybercrime-eseményeken és a ransomware-támadások következményein át egészen a GDPR-felelősségig széles körű fedezetet biztosítanak, miközben azonnali incidenskezelési és kárrendezési támogatást is nyújtanak.
A hangsúly egyre kevésbé magán a biztosítási terméken, inkább a komplex kockázatkezelési szolgáltatáson van.
A következő években várhatóan tovább nő a kiberkockázatok jelentősége, de ez nem jelenti a hagyományos veszélyek háttérbe szorulását.
Egy vállalat működése ma egyszerre fizikai és digitális. Egy tűz továbbra is súlyos károkat okozhat egy gyártócsarnokban, miközben egy kibertámadás ugyanilyen bénító hatással lehet az üzleti folyamatokra.
A sikeres vállalatok ezért nem külön kezelik a hagyományos és a kiberkockázatokat, hanem egységes szemléletben értékelik azokat. Felismerik, hogy a versenyképesség egyik alapfeltétele a működési ellenállóképesség – legyen szó akár egy fizikai káreseményről, akár egy digitális incidensről.
A szerző a RENOMIA biztosítási alkusz managing directora.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi