A külügyminiszter azt is bejelentette: a külképviseleteken dolgozóknak az a feladatuk, hogy ezeket az ismertett célokat a helyi viszonyok ismeretében konkrét diplomáciai eredményekké alakítsák, azaz új kapcsolatokat építsenek, erősítsék a meglévő együttműködéseket, és minden helyzetben hatékonyan képviseljék Magyarország érdekeit, valamint támogassák a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat.

Orbán Anita hozzátette: „Azt kérjük tőlük, hogy ne felejtsék el, hogy nem egy minisztériumot, egy külügyminisztert vagy egy miniszterelnököt képviselnek, hanem az 1026 éves Magyarországot, és az ott élő nyíregyházi, zalaszentgróti, győri, debreceni, békéscsabai, esztergomi magyarokat. A nagykövetek munkáját nem a fogadások és a protokolláris találkozók száma alapján fogjuk megítélni, hanem aszerint, mit sikerült elérniük Magyarország számára."

Más a fókusz a Tisza-kormány külpolitikájában

Az áprilisi kormányváltást követően a Tisza ezt felszámolta és ismét egy egyprofilú külügyi minisztériumot állított fel, amelyet Orbán Anitára bízott. A 100 napot értékelve a Orbán Anita elmagyarázta, hogy a Külügyminisztérium feladata ismét

• a klasszikus diplomácia, azaz Magyarország biztonságának és nemzetközi mozgásterének erősítése,
• az uniós és NATO-érdekérvényesítés,
• a szomszédos országokkal való kapcsolat,
• a külhoni magyar közösségek védelme
• és a magyar állampolgárok segítése a világban.

 Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a külügyminiszter első 100 napját, miként reagált a tárca az energiaválság, az aszály okozta nemzetközi együttműködést igénylő helyzetekre. A nyár folyamán két hullámban összesen 62 nagykövet és misszióvezetőt eresztettek szélnek a diplomáciai karból.