Az Európai Unió 2040-re csaknem megduplázza a villamos energia részarányát a teljes végső fogyasztásban.

– jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a norvégiai Stavangerben megrendezett ONS energiakonferencián.

Az ONS több mint ötven éve hozza össze a kormányok és az energiaipar képviselőit a globális ellátási és technológiai kihívások megvitatására. Von der Leyen beszédében úgy fogalmazott:

Amíg Európa függ a fosszilis energiahordozóktól, addig kiszolgáltatott marad.

A Bizottság elnöke szerint az áramtermelés átalakításában már látványos eredményeket ért el az unió: tavaly az EU-ban megtermelt villamos energia több mint 70 százaléka tiszta forrásokból származott, és első alkalommal fordult elő az is, hogy a szél- és napenergia együttesen több áramot termelt, mint valamennyi fosszilis energiahordozó.

Von der Leyen szerint mindez érdemben mérsékelte a legutóbbi energiaválság következményeit, amelyet Európa a beszerzési források diverzifikálásával és a megbízható partnerekkel, köztük elsősorban Norvégiával fenntartott együttműködéssel vészelt át.

A tiszta áram termelésének növelése azonban csak az átalakulás egyik fele, mert a villamos energia jelenleg kevesebb mint 25 százalékát adja az EU végső energiafogyasztásának. A közlekedés, a fűtés és az ipar jelentős része továbbra is közvetlenül olajra vagy gázra épül, ezért a Bizottság a múlt hónapban bemutatott

elektrifikációs cselekvési tervében 46 százalékos célt jelölt ki 2040-re.

A csaknem kétszeres részarány eléréséhez azonban jelentősen bővíteni kell az európai villamosenergia-hálózatokat is, mivel számos országban most is emiatt nehéz előrehaladni az új megújuló kapacitások, tárolók és nagyfogyasztók csatlakoztatásával. Ezt orvoslandó, az Európai Bizottság egy külön hálózati csomagot terjesztett elő az infrastruktúra korszerűsítésére és a tagállami rendszerek jobb összekapcsolására.

Brüsszel a tiszta technológiák fejlesztésében is számít Norvégiára, hiszen az off-shore szélerőmű építési terveiken túl az ország partvonalától néhány száz kilométerre már európai ipari létesítményekből leválasztott szén-dioxidot tárolnak a tengerfenék alatt. Az uniós támogatással bővülő projekt kapacitása pedig évente több mint 5 millió tonnára emelkedhet, Von der Leyen szerint pedig ez példa arra, hogyan lehet európai együttműködéssel

• egyszerre csökkenteni a kibocsátást,
• új iparágakat létrehozni és
• javítani a kontinens versenyképességét.

Norvégia ugyanakkor az uniós zöldátállás támogatása ellenére nem tervezi visszafogni jelentősen a fosszilis kitermelését, hiszen Terje Aasland energiaügyi miniszter nemrég közölte, hogy országa az EU álláspontjától függetlenül folytatja az olaj- és gázmezők fejlesztését a Barents-tengeren, és legalább 2035-ig fenntartaná a jelenlegi termelési szintet.

Ha Európa nem vásárolja meg az északi-sarkvidéki energiahordozókat, Norvégia az LNG-infrastruktúrán keresztül más világpiaci vevőknek értékesíti azokat – vagyis az EU gyors elektrifikációs terve mellett legfontosabb energiapartnere továbbra is hosszú távra tervez a fosszilis kitermeléssel.

Címlapkép forrása: EU