GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 24. 3 percnyi olvasás
Nem ez az első súlyos baleset a magyar Gripen-flotta történetében.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik JAS 39 C Gripen vadászgépe hétfő délelőtt Szolnok mellett. A pilóta sikeresen katapultált, az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt, és a civil infrastruktúrában sem keletkezett kár. A pilóta arra törekedett, hogy a meghibásodott repülőgép honvédségi területen érjen földet.
A baleset körülményeinek kivizsgálása megkezdődött. Egyelőre nem közölték a lezuhant gép oldalszámát, azt sem, hogy a régebbi állományból vagy a 2026-ban átadott négy új Gripen közül került-e ki. Ennek azért van jelentősége, mert a repülőgép életkora, hátralévő üzemideje és felszereltsége alapvetően meghatározza a tényleges vagyoni veszteséget.
Magyar Péter miniszterelnök közölte elsőként, hogy a pilóta sikeresen katapultált. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a helyszínre utazott, a baleset oka egyelőre nem ismert.
A pontos kárösszeget jelenleg felelőtlenség lenne egyetlen számmal meghatározni. A Gripeneket ugyanis Magyarország nem egyszerű darabáron vásárolta: az eredeti szerződés a gépek mellett a lízinget, az átalakítást, a kiképzést, a szimulátort, a földi kiszolgálóeszközöket, az alkatrészeket, a karbantartást és meghatározott számú repült órát is tartalmazott.
A tizennégy gépes magyar Gripen-csomag értékét a különböző nyilvános adatok 210–240 milliárd forintra tették. Ha ezt pusztán elosztjuk tizennéggyel, egy repülőgépre 15–17,1 milliárd forint jut. Ez azonban nem tekinthető valódi darabárnak, mivel a teljes szolgáltatási és kiképzési rendszer költsége is benne van. A mostani állami vagyonveszteség ezért többféleképpen értelmezhető:
A 2024-ben megrendelt négy új Gripen C vételárát sem a magyar kormány, sem a Saab nem hozta nyilvánosságra. Emiatt jelenleg az állítható biztosan, hogy több milliárd, reálisan legalább tízmilliárdos nagyságrendű haditechnikai eszköz semmisülhetett meg.
A kár ráadásul nemcsak pénzügyi. Egy vadászgépet nem lehet rövid idő alatt leemelni egy gyártósorról: a pótlásról külön kormányközi megállapodást kell kötni, a gépet le kell gyártani vagy a svéd állományból kell átadni, majd hozzá kell igazítani a magyar konfigurációhoz. Addig a honvédség kisebb flottával kénytelen teljesíteni a magyar és szövetségi légtérvédelmi feladatokat.
A magyar Gripen-flotta eddigi legsúlyosabb időszaka 2015-ben volt, amikor néhány héten belül két repülőgép is súlyos balesetet szenvedett. 2015 május 19-én a 42-es oldalszámú, kétüléses JAS 39D egy csehországi hadgyakorlaton túlfutott a cáslavi katonai repülőtér kifutópályáján. A két pilóta katapultált, és sértetlenül túlélte a balesetet, a repülőgép azonban olyan súlyosan megrongálódott, hogy nem lehetett helyreállítani.
A vizsgálat később kizárta a műszaki hibát.
A megsemmisült kétüléses gép különösen érzékeny veszteség volt, mert a D változatot a harci feladatok mellett új pilóták kiképzésére is használják. Svédország 2016-ban egy másik kétüléses Gripennel, a 44-es oldalszámú géppel pótolta a veszteséget. A pótlás pénzügyi feltételeit nem hozták nyilvánosságra. Alig három héttel a csehországi baleset után, 2015. június 10-én a 30-as oldalszámú együléses Gripen orrfutóműve hibásodott meg Kecskeméten. Kádár Sándor őrnagy hasra tette a repülőgépet, majd annak megállása után katapultált.
A pilóta megsérült, a gépet azonban sikerült megmenteni és később helyreállították.
A szolnoki a magyar Gripenek harmadik igazán súlyos balesete, de csak a második olyan eset lehet, amelyben a repülőgép végleg megsemmisült.
Magyarország 2001-ben döntött a svéd Gripen mellett, az amerikai F–16-os ajánlat helyett. Az eredeti megállapodás 14, a svéd légierő állományából származó repülőgép lízingjéről szólt.
A szerződést 2003-ban módosították, mert az eredetileg felajánlott JAS 39A/B változatok képességei nem feleltek meg teljesen a NATO követelményeinek. Magyarország végül 12 együléses JAS 39C-t és két kétüléses JAS 39D-t kapott, légi utántöltési képességgel, NATO-kompatibilis kommunikációval és precíziós fegyverek alkalmazásának lehetőségével.
Az első öt magyar Gripen 2006. március 21-én érkezett Kecskemétre, a teljes flotta átadása 2007 végére fejeződött be. A gépek 2008-2009-ben vették át teljesen a kivont MiG–29-esek feladatait.
A kormány 2012-ben további tíz évvel, 2026-ig meghosszabbította és átütemezte a lízingszerződést. A repültórakeretet 16 800-ról 32 800 órára emelték, miközben folytatódott a svéd karbantartási, kiképzési és logisztikai támogatás. A korabeli adatok szerint a Gripen-program éves költsége hozzávetőleg 30-32 milliárd forint volt.
A tizennégy gépet később MS20 Block 2 szintre korszerűsítették. A program részeként fejlettebb radart, NATO-kompatibilis adatkapcsolatot, korszerűbb saját–idegen felismerő rendszert és új rakétafegyverek alkalmazásának lehetőségét kapták.
Magyarország 2024 februárjában további négy, új gyártású Gripen C-t rendelt Svédországtól. Az első két repülőgép 2026 áprilisában, az utolsó kettő júniusban érkezett Kecskemétre.
A Magyar Honvédség közlése szerint ezzel 2026. június 23-án teljessé vált a 18 gépes flotta:
Az eredeti tizennégy gép a lízing lejártával 2026-ban magyar tulajdonba került, a Saab pedig 2036-ig biztosítja a flotta támogatását és logisztikai hátterét. A négy új repülőgép és a tízéves támogatási szerződés árát nem hozták nyilvánosságra.
Amennyiben a Szolnok mellett lezuhant gép valóban teljesen megsemmisült, a mindössze két hónapja 18 tagúra bővített magyar Gripen-flotta 17 gépesre csökkent. A pénzügyi veszteség pontos összegét csak a gép azonosítása és a műszaki vizsgálat után lehet megállapítani, az azonban már most kijelenthető: az államot legalább tízmilliárdos nagyságrendű kár érhette.
Napi