A nyers adatok alapján 10,7, a munkanaptényezővel kiigazítva 6,7 százalékkal maradt el az építőipari termelés 2026 májusában az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

• Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 4,2, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 19,1, az egyéb építmények építése 34,9 százalékkal esett vissza. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 12,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének csökkenését az út, vasút építése alágazat 46,2 százalékos visszaesése okozta, csaknem 38 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményének zuhanásához.
• A megkötött új szerződések volumene 21,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 3,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 38,9 százalékkal kisebb volt.
• Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 7,6 százalékkal meghaladta a 2025. májusit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,2, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,9 százalékkal bővült.

Ami a havi változást illeti, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,5 százalékkal alulmúlta májusban az áprilisit.

Hiányoznak a jól látható indikátorok

Kéthavi emelkedés után májusban jelentős csökkenést mutatott az építőipar termelése a megelőző év azonos időszakához képest. Stabil növekedést csak az hozhatna szektorba, ha az állami és a vállalati megrendelések értéke növekedne, erre azonban még nincsenek jól látható indikátorok: a építőipar szerződésállománya még mindig alacsony, és csak szerény mértékben haladja meg a 2025-ös nem túl acélos szintet – írta kommentárjában Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Ami a lakásipart illeti Juhász Attila kifejtette: a kis- és közepes magyar vállalatoknak a legtöbb munkát hozó szegmens viszont határozottan növekszik. 2025 októbere óta soha nem látott mennyiségű hitel (2090 milliárd forint) áramlott erre a piacra, aminek döntő hányada a használtlakás-piaci tranzakciókra ment, de ennek is van felújítási vonzata. Az új építésekre nyújtott hitelek összege is emelkedik, és a lakásépítések beindulására utalnak a kiadott építési engedélyek is. Ezek alapján a társasházépítési projektek húzzák a szektort, a családiházas fejlesztések némileg lemaradtak. Ami pozitívum lehet a lakásépítési piacra nézve, az a frissen jóváhagyott uniós forrásokból finanszírozott bérlakásépítési program, amellyel kapcsolatban a szakma várja a részletszabályokat.

A döntően ezt a piacot kiszolgáló építőanyag-kiskereskedelemben a forgalom júniusban 14 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki volument. A nagy energiaár-sokkot a forint erősödése kompenzálta, ezért az év első felében az árak csak 2,7 százalékkal emelkedtek 2025 első feléhez képest – tette hozzá.

A kormányváltás kivárást hozott

Gyengén teljesített májusban, de elképzelhető, hogy a mostani visszaesés csak az ágazatban hullámzás újbóli megjelenése, azaz hogy egy hónap erősebb adatát egy gyengébb követi – márpedig áprilisban havi alapon 6,9 százalékkal bővült a termelés volumene – írja elemzői kommentárjában a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Regős Gábor szerint azonban az is elképzelhető, hogy az állami megrendelésektől erősen függő ágazat teljesítmény-visszaesésében szerepet játszik az, hogy a kormányváltást követően a kivitelezők a bizonytalanság miatt behúzták a kéziféket, illetve hogy amit lehetett, azt áprilisban befejeztek, átadtak, így ez magyarázza az előző hónap magas teljesítményét. Ezt a magyarázatot erősíti a két építményfőcsoport eltérő teljesítménye: bár mindkét esetben visszaesés történt, az épületeknél mindössze 4,2, az egyéb építményeknél azonban 21,9 százalékos. Ez utóbbihoz tartoznak nagyobb arányban olyan építések, amelyek állami megrendelésre történnek, mint például út- vagy vasútépítések – az út, vasút építése ágazatot egyébként a KSH külön is kiemeli, ennek teljesítménye 46,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesésben persze szerepet játszik a magas bázis is, de ez a kedvezőtlen adatnak csak egy részét magyarázza.

„Nem meglepő, hogy egy kormányváltás hoz egy átmeneti lassulást a szektorban – ezt mutatja az új szerződések volumenének 21,9 százalékos csökkenése is. Az új kormány felállásával és az uniós pénzekhez való hozzáféréssel azonban ismét felpöröghet az ágazat, különösen nagy szerepe lehet a következő időszakban a vasúti beruházásoknak. Az ágazat rendelésállománya azonban még május végén is 7,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, így addig sem kell arra számítani, hogy az építőipar munka nélkül maradjon. Az ágazat jövőbeni teljesítménye kapcsán továbbra is kockázatot jelent a magas árszint, ami visszafoghatja a piaci megrendelők beruházási aktivitását, illetve az iráni háború kiújulása miatti gazdasági bizonytalanság, ami a külső környezetben és a versenyképességben is károkat okoz. A mai adat alapján

– fejtette ki Regős Gábor.

Sok múlik majd a uniós forrásokon

Az MBH Elemzési Centrum úgy látja, a visszaesést elsősorban a főként állami infrastrukturális (út, vasút) fejlesztésekhez kapcsolódó egyéb épületcsoport okozta. A tárgyhóban kötött szerződések volumene negyedével csökkent tavaly májushoz képest, és 16 százalékot meghaladó a kumulált új szerződéses állomány visszaesése is, ugyanakkor a hónap végén fennálló szerződéses állomány 7,6 százalékkal még mindig magasabb, mint a bázisidőszaki érték.

A lakáspiacon az építési engedélyek számának folyamatos bővülése élénkülést vetít előre azzal a kockázattal, hogy

Mindeközben az állami megrendelések terén is várhatóak további átszervezések, amit például a mohácsi Duna-híd kivitelezési munkáinak felfüggesztése is tükröz.

Pozitívum az európai uniós forrás felszabadításáról szóló megállapodás, melyek jelentős része fogja érinteni az ágazatot; az építőipart érintő felhasználási célok között szerepel a vasúti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint egy átfogó bérlakásépítési program beindítása is, ami érdemi lendületet adhat, azonban ennek hatásai várhatóan inkább 2027-től jelentkezhetnek markánsabban – áll az elemzésben.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Ralph Orlowski / Getty Images)