GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 24. 6 percnyi olvasás
Még mindig nem látni átfogóan a 3 eurós uniós kicsomag-vám következményeit, de az már látszik: a vásárlók megkezdték az alkalmazkodást.
Vegyes képet mutat a július 1-től hatályos, az EU-n kívüli online rendelésekből érkező kisértékű (150 euró alatti) csomagokra érvényes 3 eurós „temuvám” első teljes hónapja a rendelések átrendeződésében, bár hozzá kell tenni, hogy a forgalmi és logisztikai adatok egyelőre csak néhány országban állnak rendelkezésre. Ami viszonylag magabiztosan kijelenthető: mennyiségi értelemben kisebb-nagyobb mértékben, de a tagállamokban visszaesett a rendelések mennyisége júliusban, noha a vásárlási kedv nem csökkent. A vásárlók tudatosabban próbálják szervezni rendeléseiket. Az EU-s átfogó adatokra várni kell, de még a kép már látható részletei is beszédesek.

Az egyik ország, ahol már megvannak a júliusi adatok az új vámrendelet összefüggésében, Csehország. Az ottani közlések alapján júliusban 3,68 millió, az Európai Unión kívüli országokból érkező árut vámkezelt a hatóság, szemben a júniusi 13,60 millióval.
A drasztikus visszaesés azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a 3 eurós vám érdemben visszavetette volna a kínai webáruházak csehországi forgalmát: az adatokat a nyári szezon és az új vámrendszerre történő átállás is befolyásolta.
A cseh kereskedők mindenesetre már érzékelik a változást. Az országban is jelentős piaci szereplőnek számító lengyel Allegro szóvivője, Monika Brichtová, úgy kommentálta az adatokat, hogy még túl kevés áll rendelkezésre azokból ahhoz, hogy átfogó következtetéseket lehessen levonni, de az első hatások már láthatók.
Brichtová szerint a
3 eurós díj korlátozhatja a nagy, nem európai platformok árelőnyét, ugyanakkor önmagában nem oldja meg azt a problémát, amit a harmadik országokból érkező árudömping jelent az EU-nak.
A vám- és termékbiztonsági szabályok következetes betartatása továbbra is kulcskérdés.
Jan Vetyška, a cseh Elektronikus Kereskedelmi Szövetség munkatársa szerint a vásárlók már érzékelik a magasabb költségeket, de még korai lenne tartós változásról beszélni fogyasztói döntéseik kapcsán.
A görög tapasztalatok szintén azt mutatják a beszámolók szerint, hogy a 3 eurós vám első hónapja nem hozott látványos fordulatot.
Bár a csomagok száma valamelyest csökkent, a rendelések értéke nőtt, miközben a vámkezelésben fennakadások és késedelmek jelentkeztek.
A Temu, a Shein és az AliExpress közben agresszív kedvezményekkel próbálja megtartani a vásárlókat, részben épp a vámkezelési késedelmek miatt – ugyanakkor nem világos, hogy ha a csomagok száma csökken, milyen okok vezetnek a beszámolók által említett kezelési torlódáshoz. Mindenesetre a kínai hátterű nagy piacterek egyes akcióiban 68, illetve 80 százalékos árengedmények is megjelentek, miközben a platformok egyre inkább uniós raktárakból szolgálják ki a vásárlókat. Görögországban az elakadt vagy jelentősen késő csomagok miatt több esetben 5 eurós utalványokkal is kompenzálták a fogyasztókat.
A görög fogyasztók többsége továbbra is szinte ugyanúgy vásárol, mint korábban, de másképp rakják össze rendeléseiket a költségek minimalizálása érdekében, kihasználva az eladók által online nyújtott kedvezményeket. Így bár a csomagok darabszáma csökken, a vásárlási érték nem, inkább a vásárlói kosár nő meg oly módon, hogy egy rendelésben nagyobb mennyiséget érkeztetnek ugyanabból a terméktípusból (a 3 eurós vám nem áruként, hanem egy rendelés különböző terméktípusaiként terheli a rendelést).
Bár az EU-tagok nagy részéből még nincsenek vagy nem ismertek a júliusi adatok, azt már látni, hogy más országokban is alkalmazkodni kezdtek az új szabályhoz.
Visszaesett a Kína és Európa közötti légi teherszállítási kapacitás az új vámintézkedések bevezetésével. A holland Rotate Group közlése szerint a közvetlen kínai és hongkongi teherszállító járatok kapacitása az első 48 órában 19 százalékkal csökkent, miközben a legnagyobb visszaesést az e-kereskedelmi csomagok európai belépési pontjaiként ismert repülőterek szenvedték el. Az Ázsia és Európa közötti cargo kapacitás 8 százalékkal csökkent a július 2-től 8-ig terjedő időszakban.

Magyarországon egyelőre szintén nincs teljes júliusi kép, de Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi közlése szerint július első kilenc napjában több mint 3,2 millió kiscsomag érkezett az országba (több, mint amennyi Csehországba egész hónapban), miközben július 9-ig 10,6 millió tételsort dolgozott fel és több mint 11,3 milliárd forint átalányvámot szedett be a szervezet.
A NAV egyelőre nem közölt összesített adatokat a július második felében beérkezett küldeményekről, illetve a teljes hónapra vonatkozóan.
Trendfordulót ugyanakkor Magyarországon a fentebb említett európai adatok ellenére sem várnak a logiszitikai, csomagszállítási piac szereplői. Mint lapunknak nemrég a Foxpost ügyvezetője, Radeczky Zoltán elmondta, annak ellenére sem várnak tartós visszaesést, hogy a naponta monitorozott adataik szerint a „temus” csomagok forgalomcsökkenésének volumene július közepére meghaladta az 50 százalékot. Szerinte a forgalom visszaesése csak átmeneti, külföldi tapasztalatok alapján néhány hónap múlva újra emelkedésnek indulhat.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az imént idézett várakozások és az eddigi európai tapasztalatok a csomagszám visszaeséséről (mely nem azonos a vásárlási kedv visszaesésével!) milyen lehetséges forgatókönyveket vetíthetnek előre. Azt is látni, hogy amit a magyarországi kiscsomag-piac jelentős szereplője prognosztizál,
az némileg ellentmond annak a vásárlói magatartás-változásnak, amit a fentebb említett európai országok tapasztalatai alapján látni, vagyis a csomagszám csökkenését és az egy rendelésen belüli tudatosabb, nagy mennyiséget jelentő válogatást.
A 3 eurós vám első hónapjának adatait ráadásul óvatosan kell kezelni:
Több tagállamban ráadásul az átállás technikai nehézségekkel járt; Romániában például az új rendszer bevezetését követően még néhány hétig meghosszabbították a korábbi importeljárást.
Az Európai Bizottságon belül a vámügyi szakpolitika és a jogalkotás továbbra is az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, a DG TAXUD feladata. Közben az uniós vámreform részeként megkezdődött az Európai Uniós Vámhatóság, az EUCA felállítása is. Az új szervezet a tagállami vámhatóságok napi munkáját és a kockázatkezelést hangolhatja majd össze uniós szinten. Az EUCA központja Lille-ben lesz, mintegy 250 munkatárssal.

Mivel az EUCA felállításról csak márciusban döntöttek, így a szervezet adatokat még nemigen közöl. Ezért a Világgazdaság a DG TAXUD-nál érdeklődött arról, rendelkezésre állnak-e már átfogó uniós adatok a 3 eurós vám első teljes hónapjáról, és mit látnak azokkal kapcsolatban. A válasz szerint
a 2026. júliusi adatok csak szeptember közepétől lesznek teljes körűen elérhetők, mivel a tagállamok szeptember elejéig tölthetik fel júliusi adataikat.
Ez azt jelenti, hogy részadatok bár már rendelkezésre állhatnak, de az első teljes uniós kép még nem állt össze a „temuvámról”. A 3 eurós vám valódi hatásáról ezért várhatóan szeptemberben lehet majd érdemi következtetéseket levonni, ezért
Paula Ritter-Moschütz, a vámügyekben illetékes egyik bizottsági szóvivő azt is jelezte lapunknak, hogy akkor tudunk visszatérni egy teljesebb kép felrajzoláshoz.
A nyári szezon lezárultával ráadásul az is kiderülhet, hogy a fogyasztók átmeneti alkalmazkodásáról vagy tartós változásról van-e szó. A korai adatok alapján egyelőre nem úgy tűnik, hogy a 3 eurós vám önmagában megállította volna a Temuhoz, Sheinhez és más kínai platformokhoz kötődő tömeges vásárlásokat. Inkább az látszik, hogy a vásárlók alkalmazkodnak az új szabályhoz, miközben a platformok kedvezményekkel és uniós raktárakkal próbálják tompítani a vám hatását.
A beáramló csomagok mennyiségének alakulása a fokozatosan hatályba lépő új csomagolási szabályok miatt is fontos.